Megkötötte első EU-utáni szabadkereskedelmi egyezményét az Egyesült Királyság. A Japánnal aláírt megállapodás azonban inkább kivétel, mint szabály.

Az Európai Unió ultimátumban követelte, hogy Nagy-Britannia tartsa magát a kilépési egyezményhez. Boris Johnson kormánya ezt visszautasította. Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnökasszonya kijelentett: ha a britek megsértik a nemzetközi jogot, akkor ne is álmodjanak amerikai szabadkereskedelmi egyezményről.

A demokrata politikus persze még csak ellenzékből nyilatkozik Washingtonban, de jó esély van arra, hogy novemberben Trump távozik, és jönnek a demokraták. Donald Trump Londonban mindent megígért a briteknek: ha kilépnek az Európai Unióból, akkor remek szabadkereskedelmi egyezményre számíthatnak, amely bőségesen kárpótolja őket. Ha hittek Londonban az elnök szavainak, akkor csalódniuk kellett. Robert Lightizer, az elnök kereskedelmi főtárgyalója kőkeményen képviseli az amerikai érdekeket, a tárgyalások emiatt alig haladnak pedig Boris Johnson miniszterelnök abban reménykedett: olyan amerikai szabadkereskedelmi egyezménnyel állhat a közvélemény elé, amely pótolja majd az elvesztett uniós előnyöket. Most viszont úgy fest, hogy Nagy-Britannia anélkül veszíti el az uniós előnyöket, hogy bármit kapna cserébe.

Japán viszont elsőként írt alá kereskedelmi egyezményt a szigetországgal. Ezt Boris Johnson sikerként adhatja el a kissé szkeptikus hazai közvéleménynek. Csakhogy Japán a brit kereskedelemben nincsen egy súlycsoportban az Európai Unióval vagy az Egyesült Államokkal.

A tárgyalások folytatódnak az EU és London között. Mint a BBC szakértője fogalmazott: Senki sem akarja elsőként bevágni az ajtót.

Jelentős különbségek maradtak a tárgyaló felek között – állapították meg Londonban, miután végetért az EU-brit rendkívüli egyeztetés, melyet Boris Johnson tervezett kereskedelmi törvénye váltott ki. Maros Sefcovic uniós alelnök sebtében a brit fővárosba utazott, hogy partnerével, Michael Gove miniszterrel tárgyaljon, de ők is csak azt tudták megállapítani: a nézetkülönbségek óriásiak. A britek változtatni akarnak a kilépési egyezményen, Brüsszel ezt elfogadhatlannak tekinti.

A brit törvényjavaslat vitája hétfőn kezdődik a képviselőházban. Boris Johnson elképzelését még konzervatív elődei is bírálják: John Major és Theresa May is arra kérte a miniszterelnököt, hogy gondolja át újra a helyzetet, és ne sértse meg a nemzetközi jogot.

Mindenki kifut az időből

Mind nagyobb az esélye annak, hogy Nagy-Britannia úgy hagyja el az Európai Unió belső piacát, hogy semmilyen új egyezmény nem szabályozza majd a kapcsolatokat. Nem kis tételről, 1000 milliárd dollárról van szó! Ha nincs új egyezmény, akkor elszabadulhat az infláció – figyelmeztetik a gazdasági élet vezetői a kormányt. A vámok ugyanis megemelik az árakat, és azok megjelennek a piacon is, mert a kereskedők nem tudják és nem is akarják lenyelni őket. Csakhogy a vásárlóknak a legsúlyosabb gazdasági válsággal kell szembenézniük a második világháború óta, vagyis a fizetőképes kereslet csökkenhet. A gazdaság újraindulása így nem hónapokba, de évekbe kerülhet Nagy-Britanniában.

• Brexit
• Nagy-Britannia
• szabadkereskedelem