Az eddig vesztes Dél-Dunántúl a jövő területfejlesztésének nyertese lehet?
Jelentős változások ideje érkezett el Magyarországon a területfejlesztésben.
A részleteket a szakterületért miniszteri minőségben felelő Navracsics Tibor ismertette a Századvég által rendezett Vidék Konferencia 2023 eseményen.
„Ismertetem az új területfejlesztési politika három pillérét, amely egyúttal a most készülő területfejlesztési törvény alapját is jelenti” – jelentette be Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Századvég által szervezett keddi konferencián a Várkert Bazárban.
Új területfejlesztési koncepciót hoznak létre, amely a térhasználat-alapú megközelítésen a funkcionális térségeken nyugszik a megyeszékhelyek és megyei jogú városok esetében, ugyanakkor külön fejezetet nyitnak a kis- és középvárosok támogatására, valamint a falvak népességmegtartó erejének növelésére.
Területfejlesztési alapot állítanak fel, ezáltal kiszámíthatóvá téve a közép- és hosszú távú, regionálisan koncentrált fejlesztési programok végrehajtását. Ebben kemény tárgyalásban állnak a Pénzügyminisztériummal, de abban bíznak, hogy továbbra is élvezhetik a Megyei Jogú Városok Szövetségének támogatását.
Területfejlesztési szolgálatot indítanak az intézményrendszeren belül, logisztikai értelemben a kormányhivatalokhoz rendelve, de a területfejlesztési miniszter hatáskörében tartva. Ez várhatóan egy ügynökség típusú szolgálat lesz, amely kiemelten foglalkozna a települési önkormányzatok fejlesztéspolitikai céljaival. Hármas jelszavuk: szolgálat, partnerség és segítség.
Komplex fejlesztési program
Navracsics Tibor beszélt arról is, hogy új elemként a hagyományos vármegyei területfejlesztési programok mellett nyitnának a nagytérségi összekapcsolódás erősítése felé is. Térségi szereplőkkel már megkezdték az ilyen típusú munkát a Dél-Dunántúlon. Az a cél, hogy még az idén ősszel letegyenek a kormány elé egy komplex fejlesztési programot.
A MINISZTER AZZAL INDOKOLTA A BARANYA, SOMOGY ÉS TOLNA VÁRMEGYÉKET TÖMÖRÍTŐ RÉGIÓT MINT VÁLASZTÁST, HOGY A DÉL-DUNÁNTÚL AZ 1990 UTÁNI POLITIKAI, GAZDASÁGI FOLYAMATOKNAK AZ EGYIK NAGY VESZTESE.
Navracsics elmondta: a megvalósításban számítanak a magyar–horvát határ túloldalán lévő partnerekre is, itt elsősorban Kapronca, Eszék és Varasd térségére gondolt. A szakpolitikus szerint ez a program megmutathatja, hogy a központi közigazgatási hatalom és annak területi szervei képesek-e egy koncentrált fejlesztési program megvalósítására.
Szolgáltatási minimum
Folyik egy olyan felmérés is, amely az állami szolgáltatási minimumot próbálja azonosítani a miniszter közlése szerint. Vagyis megpróbálják meghatározni, területi alapon melyek azok a közszolgáltatások, amelyeknek az elérhetőségére az államnak garanciát kell vállalnia.
Ami viszont nem kerül bele ebbe a kalapba, az önkormányzati pluszvállalásként kerülhet fel a szolgáltatási palettára az adott lokációban. Az eddigiek alapján azt látni, hogy hatalmas különbségek mutatkoznak a járásközpontok között is.
Előnyök és hátrányok
A korábbi uniós biztos, aki az ötödik Orbán-kormány nagy visszatérője, az alaphelyzetet úgy írta le: vidékre az élhetőség, a nyugalom miatt költöznek ki az emberek, míg a városok a közszolgáltatások magasabb színvonala miatt vonzóak, ezt kell egyensúlyba hozni. Jellemző ugyanakkor, hogy valaki a nyugalom miatt kiköltözik vidékre, majd követelni kezdi azokat a fejlesztéseket, amelyek megfosztják a nyugalomtól.
