MENÜ
2024. május 6.
Ivett, Frida
Abszurdak és feleslegesek

Abszurdak és feleslegesek

24.hu /fotó: Máthé Zoltán

Végtelenül felesleges dolgokra is költöttek Magyarországon az Európai Uniótól nyert összegekből.

Mostanában a hírekbe legtöbbször a nyírmártonfalvai lombkorona nélküli lombkoronasétány került be, de bőven vannak más félresikerült projektek is. Megemlítik például, hogy

Villánykövesden felhúztak egy szállodát, 800 milliós támogatással, aminek 2018-ban már működnie kellett volna, azonban azóta is üresen áll az épület.
A hatvani kerékpáros kalandparkot fennállásának utolsó négy évében egy (1) fő vette igénybe, míg hétéves létezése alatt 55 bringás használta. A pályát nettó 140 millió forintból építették.
2016. április 30-án indult el a Vál-völgyi (felcsúti) kisvasút, közel negyedmilliárd forint EU-s és további 1,5 milliárd magyar állami pénzből – a működés veszteséges, évente több olyan nappal, amikor effektíve nem volt egyetlen utazó sem.
Zsanán a geotermikus fűtési rendszer helyett csak egy betonplacc készült el az 1,2 milliárd forintos támogatási előlegből.
A Híd a munka világába programban egy országos foglalkoztatási szövetkezet létrehozásával közel 2800 roma képzését, munkához juttatását ígérték, de ez sem jött össze. Eredetileg 5 milliárd forintot szántak a botrányos végkifejletű programra.
Volt még a kutya és fitness nélküli kutyafitnessprojekt, amire a vállalkozás 110 milliós vissza nem térítendő támogatást nyert el, amelyből előlegként 45 milliót meg is kapott.
A szintén elvetélt magyar örökmozgó ötletét a Nemzetgazdasági Minisztérium a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretéből eredetileg 410 millió uniós pénzzel tartotta támogatásra érdemesnek.
Felesleges kilátókra sem kevés pénz ment el. A hat fős lakosú Nagygécen közel 600 millióból épült emlékpark, Makovecz tervezte kilátóval. Tyukodnak a cikk szerint nem kevesebb mint 11 kilátója lett, amelyek közül azóta már van, amit elbontottak, van, ami csak úgy eltűnt – az egész több mint 200 millióba került. Aztán ott van a szintén uniós forrásból létesült mályinkai kilátó, amely négy évet sem bírt ki, vagy a pannon-hun-határon 300 millióból fölhúzott verőcei ketreckilátó, amelyet már megbontott a szél. Bodrogkeresztúron pedig mindösszesen negyven centi magas lett a kilátó – centinként egymillió forint uniótól származó pénzből.