Tam_Bau
MENÜ
2024. május 18.
Erik, Alexandra
A mezei virágok reneszánsza

A mezei virágok reneszánsza

ng.24.hu

Virágos talajtakarókkal a biológiai sokszínűségért.

Az agrobiodiverzitás – a mezőgazdasági növények és állatok sokfélesége – élelmiszer-ellátásunkhoz járul hozzá, jövőnk és teli éléskamránk záloga. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a tavaszi vetések idején arra biztat, hogy különleges virágos sávok kialakításával tegyük sokszínűbbé, gazdagabbá a borvidékek és a szántók területeit, csakúgy, mint kertjeinket. Speciális szőlősorköz és szántőföldi magkeverékekkel a természeti értéket növelő vetéseket és szemet gyönyörködtető látványt teremthetünk nyárra a gazdaságunkba, vagy akár a kiskertünkbe.

Hazánk legnagyobb fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó kutatóintézeteként az ÖMKi 2012 óta vizsgálja, hogy miként hat a virágos sorközök kialakítása a szőlőművelésre. Az országos on-farm kutatási hálózatukban kifejlesztett és a magyar szőlészetekben már sokszor bizonyított Élő Sorköz magkeverék vetését áprilisban javasolják.

Monokultúra helyett diverzitás

Az ipari mezőgazdaság gyakran csak egyetlen faj egyetlen fajtáját vagy hibridjét termeszti, akár több ezer hektáron. Észak-Amerikában például, ahol különösen jelentős a kukoricatermesztés, megdöbbentő egyformaság uralkodik: a végeláthatatlan kukoricatáblákon a termés felét összesen hat hibrid biztosítja. Ha nem is ilyen kiterjedésű, de a természetes növény- és állatvilághoz képest rendkívül szegényes „kultúrsivatagokkal” sajnos itthon is találkozhatunk. Az egyformasággal azonban csupán rövidtávú profit szempontok érvényesíthetőek. Ökológiai megfontolásból az ilyen egysíkú mezőgazdasági rendszerek rendkívül sérülékenyek.
Pedig a diverzitás és a hatékonyság nem feltétlenül ellensége egymásnak. Ha hosszabb távon és a jövő generációit szem előtt tartva, fenntarthatóan gondolkodunk, akkor be kell látnunk, hogy a diverzitás az egyetlen biztosításunk arra az esetre, ha történik valami olyan, ami gyökeresen megváltoztatja termelési feltételeinket – ilyen lehet a klímaváltozás. Ha van változatosság, akkor marad esély, hogy a környezeti anomáliák hatására kieső elemek helyére más kerüljön, és a termelési rendszer egészében véve jobban tud alkalmazkodni.

Az élő mulcsozással életteret biztosítunk a hasznos élő szervezetek számára is.
FORRÁS: ÖMKI

Szemet gyönyörködtető virágos talajtakarók, tudományos kutatások

A biogazdálkodás a sokszínűségre alapoz. Hazánkban is érezhető a fordulat, amely a kémiai növényvédő szerekre és műtrágyákra alapozott mezőgazdaság irányából egyre inkább az agroökológiai módszereket alkalmazó, fenntartható művelés felé mutat. A biogazdálkodásba bevont területek mérete az elmúlt öt évben megduplázódott, miközben egyre nagyobb figyelmet kapnak az ökológiai gazdálkodást segítő tudományos kutatások.
A tavaszi vetésekben – nemcsak az ökológiai módszerrel művelt területeken – egyre több helyen alkalmazzák a hazai termelők azokat a speciális magkeverékeket, amelyek nyárra virágzó rétként óvják és táplálják a talajt a szőlészetek sorközeiben, a gyümölcsösökben vagy akár a szántóterületeken. Borvidékeink általában hegyvidéken találhatóak, ahol kiemelkedő jelentőségű a talajtakarás szerepe az erózió elleni védekezésben is. A fajgazdag, honos fajokból álló növénytakaró azonban nemcsak az erózióvédelemben hasznos, hiszen kedvelt élőhelye azoknak az élő szervezeteknek, amelyek egyes kártevőktől óvják meg a szőlőt.

A virágos sávokban 50 százalékkal nagyobb arányban fordulnak elő a hasznos rovarok. A virágos talajtakarók nemcsak szemet gyönyörködtetőek, hanem kifizetődőek is. A videóban a gazda arról számol be, hogyha egy permetezést meg tud spórolni, akkor már megérte!

„Nemrégiben elindított LIFE VinAdapt projektünkben a hazai szőlőültetvényekben alkalmazott sorköztakarás biodiverzitásra és ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatásait dokumentáljuk – tájékoztatott a legfrissebb kutatásról Dr. Drexler Dóra az ÖMKi ügyvezetője.

A klímaváltozás a szőlőművelést is érinti: egyre gyakrabban fordulnak elő és hosszabbá válnak a száraz időszakok, amelyeket hirtelen lehulló, nagy mennyiségű csapadék követ, súlyosbítva az eróziós károkat. A klímaváltozás hatásai a kártevők elszaporodását, újak elterjedését is magukkal hozzák. A LIFE VinAdapt program ezen is szeretne változtatni.
A négy országban (Ausztria, Franciaország, Németország, Magyarország), 46 szőlészetben, összesen 50 hektáron zajló kutatásban a szakemberek arra számítanak, hogy az agroökológiai megközelítéssel megnövelhetik a szőlőültetvények természeti szélsőségekkel szembeni ellenálló képességét és ezáltal a klímaváltozás hatásaival szemben is ellenállóbbá tehetik e művelési rendszereket, növelve a biodiverzitást és a szőlőművelési folyamatok hatékonyságát.
A kutatók legfőbb célja, hogy honos fajokkal növeljék az ültetvények gazdagságát, ezáltal pedig minél több úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatást hozzanak vissza a termesztésbe, mint a természetközeli élőhelyek kialakulása, a kártevők természetes ellenségeinek megtelepedése, a talajélet fokozása, a megfelelő humuszképződés, az erózió elleni védelem, a vízvisszatartás vagy az ültetvények légköri szénmegkötő képességének növekedésével az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentése.
„A megnövekedett biodiverzitás ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt pozitív hatása közismert, de a szőlőművelés gyakorlatában most fogjuk csak igazán számszerűsíteni és a termesztéstechnológia szerves részévé alakítani az eredményeket” – tette hozzá a várt eredményekhez az ÖMKi ügyvezetője

A biodiverzitás fontossága és az agroökológai megoldások az Ökoindustrián, a hónap végén megrendezésre kerülő virtuális zöldipari expon és konferencián is napirenden lesznek. Az ÖMKi szakemberei a fenntartható szőlőtermesztésről, az ökológiai vetőmagok jelentőségéről és egyéb hasznos agroökológiai gyakorlatokról tartanak előadásokat.