A kormány legújabb terve: elveheti az állam a települések beruházásait és forrásait
Minden városi és települési szintű beruházást miniszteri hatáskörbe vonnának.
Az Országgyűlésnek újból benyújtott törvényjavaslat szerint az összes EU-s forrásból megvalósuló városi/települési beruházás állami hatáskörbe kerülne, ami indokolatlan centralizációt jelentene - írta a Telexen megjelent véleménycikkében Vitézy Dávid korábbi államtitkár, közlekedési szakértő.
A kormány újra az Országgyűlés elé terjesztette azt a törvényjavaslatot, amelyet Novák Katalin köztársasági elnök döntése nyomán az Alkotmánybíróságra megsemmisített. Az állami beruházásokról szóló javaslatot Lázár János építésügyi miniszter jegyzi, és lényeges változtatásokat olvasott ki belőle Vitézy Dávid.
A tervezet szerint minden olyan beruházás, amelynek előkészítése és/vagy megvalósítása legalább ötven százalékban központi költségvetési vagy európai uniós forrásból történik, állami építési beruházásnak minősülne. Ez gyakorlatilag minden városi és települési szintű beruházást miniszteri hatáskörbe vonna.
A törvényjavaslat szerint Szeged, Debrecen vagy Miskolc villamosfejlesztései, Budapesten pedig az M3-as metró felújítása, a Budai Fonódó villamoshálózat kiépítése, a négyes metró építése vagy az 1-es és 3-as villamos felújítása és meghosszabbítása mind állami építési beruházások lettek volna. Ha ezt a törvényt ebben a formában elfogadnák a képviselők, akkor például a pesti rakpart régóta esedékes felújítása, a Bajcsy-Zsilinszky úti villamos visszaépítése vagy a debreceni 3-as villamos megépítése is állami beruházássá válna, mivel ezeket mind uniós forrásokból tervezik megvalósítani - írja a közlekedési szakember.
A törvényjavaslat szerint egy budapesti villamosvonal fejlesztése esetén például, ha a BKK európai uniós forrást kapna, az európai uniós támogatási szerződést nem saját maga kötné meg, hanem az Építési és Közlekedési Minisztériummal konzorciumban. Ezután a beruházásban való részvételt az építési miniszter határozná meg. Ha a miniszter nem jelöli ki a BKK-t, akkor a beruházói szerepet az építési minisztérium látná el.
Vitézy azt elismeri:bőséggel van és lenne az államnak és a kormányzatnak keresnivalója Budapest fejlesztésében. Példaként említi az agglomeráció számára kiemelt jelentőségű HÉV- és vasútvonalakat, a pályaudvarok megújítását, vagy az állami tulajdonú rozsdaövezetek és zöldfelületek fejlesztését. Azonban egy útszakasz vagy egy villamosvonal átépítése esetén a BKK, egy víziközmű-beruházás esetén a Vízművek, vagy a városi közterületeken zajló fejlesztések esetén bármely más önkormányzati szereplő feladatát átadni a szakemberei többségétől megvált, korábbi fejlesztőcégeit és a komplett beruházási intézményrendszerét leépítő Építési és Közlekedési Minisztériumnak, súlyos kockázatot hordoz - figyelmeztet a szakember.
A törvényjavaslat szerint az államnak lenne monopóliuma az európai uniós forrásból megvalósuló városi, települési szintű beruházások teljes körű irányítására és végrehajtására. Ez még a minisztérium tökéletes felkészültsége és maximális konstruktivitása mellett is szükségtelenül túlzó centralizáció lenne - véli Vitézy.
Az új szabályok minden más építési beruházásra, akár uniós forrásból megvalósuló vízvezeték-, csatorna- vagy más közműberuházásra ugyanígy vonatkoznának és persze nem csak Budapesten, hanem az ország minden városában - magyarázza.
