Jelentős eltérések vannak az egyes vármegyék között az alapján, hogy mennyi tao-támogatást hagyott jóvá különböző sportszervezetek számára az elmúlt 13 évben a Magyar Labdarúgó Szövetség. Különösen látványossá válik ez, ha népességarányosan nézzük az adatokat.

Már az is érdekes, hogy a legtöbb tao-pénz nem a fővárosba, hanem Fejérbe érkezett. A tao-támogatás bevezetése, 2011 és 2024 között a vármegye sportszervezeteinek 53 milliárd forint támogatást hagyott jóvá a szövetség. A másik véglet Nógrád, ahol ez a szám csak 5,5 milliárd.
Népességarányosan is nagyok a különbségek, bár valójában itt is csak Fejér miatt. Miközben a többi megyében 30 és 51 ezer forint között szóródott az egy főre jutó támogatás összege, az országos átlag pedig 41 ezer forint volt, addig Fejér vármegye minden lakosára 135 ezer forintnyi tao-pénz jutott.
A megyei adatokat egyértelműen Felcsút támogatása torzítja el. A helyi utánpótlás-nevelési alapítványhoz közel 39 milliárd forintnyi közpénz érkezett tao-támogatás formájában. Enélkül a Fejér vármegyei mutató sem lógna ki az országos számokból: az egy főre jutó támogatás 44 ezer forint lenne.

Az aránytalanságokat jól mutatja a fenti grafikon. Az egy lakosra jutó tao-támogatás Felcsúton – ahol Orbán Viktor a gyerekkorát töltötte – meghaladta a 20 millió forintot, azaz több mint ötszázszorosa volt az országos átlagnak.

• tao-támogatás
• Felcsút
• foci