Tam_Bau
MENÜ
2021. szeptember 23.
Tekla
Nem kótyavetyélhetik el a várbeli bérlakásokat

Nem kótyavetyélhetik el a várbeli bérlakásokat

hvg

Nemet mondott az Alkotmánybíróság a várbéli bérlakásokkal kacsolatos törvényjavaslatra.

A főváros legértékesebb részein található bérlakások áron aluli értékesítését lehetővé tevő fideszes törvényt korábban Áder János köztársasági elnök sem írta alá. Az Alkotmánybíróság szerint a jogszabály öt ponton is ellentétes az Alaptörvénnyel, át kell írni.

Elkaszálta a világörökségi területen található önkormányzati bérlakások a bérlők általi kedvezményes megvásárlását lehetővé tevő jogszabályt az Alkotmánybíróság, amelynek 9:6 arányban meghozott határozata szerint a júniusban elfogadott, de a köztársasági elnök által ki nem hirdetett törvény 5 ponton is ellentétes az Alaptörvénnyel.

Emellett alkotmányos követelményt is megszabtak: ha a műemlékvédelmi hatóság hozzájárul állami tulajdonban lévő műemlék eladásához, műemlékvédelmi érdekeket ne rendelje egyéb szempontok alá.

Böröcz László Fidesz-képviselő májusban nyújtott be törvényjavaslatot arról, hogy az önkormányzati bérlakások bérlői az egész országban nagyon kedvezményes áron megvehessék a lakásukat.

Ezt még a fideszes helyi vezetők körében is tiltakozás fogadta, tekintélyes kormánypárti polgármesterek utasították el, hogy az önkormányzatok lakásgazdálkodása lényegében megszűnne, és óriási értékű közvagyon kerülne magánkézbe. Ennek hatására a törvényalkotási bizottság olyan módosítást javasolt, hogy ne országosan, hanem csak a budai Vár és az Andrássy út világörökségi helyszínén és védőövezetében található mintegy 1500 fővárosi ingatlannál engedjék meg a kedvezményes vásárlást.

Az országgyűlés a többszörösen átírt törvényjavaslatot június 15-én elfogadta, Áder János köztársasági elnök azonban nem írta alá, hanem az Alkotmánybírósághoz küldte, mert álláspontja szerint a kulturális örökség részét képező állami és önkormányzati tulajdonú műemléki feltétel nélküli magántulajdonba adása alaptörvény-ellenes.

Az Ab határozatának indoklása korábbi döntésekből idézi, hogy a törvényben kimondott vételi jog a tulajdonos „rendkívül súlyos megterhelése”, hiszen ha az erre jogosult él a vételi joggal, a tulajdonos köteles a tulajdonát neki eladni. A műemléki védettségi szintben történő visszalépés alaptörvényi tilalma miatt pedig garanciákat kell teremteni arra, hogy a magántulajdonos az államnál nem kevésbé védi majd az értékeket. A júniusban elfogadott törvény az alkotmánybírók többsége szerint nem felel meg a követelményeknek, és nem támasztja alá, hogy a lakások eladása indokolt.

Pontosabban: a legalább 25 éve bérlők esetében rendben van az érvelés, ott a történeti előzmények miatt előállt indokolatlan különbségtételt szüntetnek meg. Az ennél rövidebb ideje bérlőknél ez nem áll fenn. Sőt, éppen az okozna a bérlakásban élő magyar állampolgárok között indokolatlan különbséget, ha a jogalkotó önmagában azért engedné kedvezményes vételi jog alapján tulajdonhoz jutni a bérlők egy részét, mert a törvényben megnevezett helyeken található lakásokban laknak. Az az általános érv, amely szerint például a lakáspiacon bekövetkezett rendkívüli áremelkedés miatt a bérlőknek egyébként nem lenne lehetőségük saját tulajdonú lakáshoz jutni, valamennyi, akár az államtól, akár más magánszemélytől lakást bérlő magyar állampolgár helyzetére igaz lehet.

Ezért alaptörvény-ellenes az elfogadott szabály, de az Ab szerint van megoldás. Az önkormányzatnak a vételi jog folytán elvesztett lakásokért olyan ellenszolgáltatást kell kapnia, hogy vagyonában azzal arányban álló az érték maradjon meg, amelyet a tulajdonában álló lakások képviseltek. Lehetséges a hatályos rendelkezések olyan kiegészítése, amely kielégíti azt az alkotmányossági feltételt, hogy az értékarányosság elve érvényesüljön. Önmagában az, hogy a jogalkotó bizonyos határok között rendelkezik az ingatlan vételáráról csere esetén, nem eleve alaptörvény-ellenes, ugyanakkor a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényre juttatása érdekében – szociális szempontként – figyelembe veheti a bérlő által elcserélt lakás forgalmi értékét is. A lényeg az, hogy az akár huszonöt évi, kamatmentes részletfizetési lehetőség nem megfelelő megoldás, „mert a hosszú fizetési időszak során az eladóhoz befolyó vételár-részletek összegének jelenértéke nem elhanyagolható mértékben elmarad a lakóingatlannak a vételi jog gyakorlásakor számított vételárától”. A megoldást az országgyűlésnek kell megtalálnia, de az Ab javaslata szerint ez lehet egy piaci alapú – akár az állam által is támogatott – lakáshitel, hiszen ekkor az eladó önkormányzat rögtön hozzájut a teljes vételárhoz. Lehetséges a részletfizetés is, de kamattal.

A ki nem hirdetett törvény ezután visszakerül az országgyűléshez, amelynek újra kell fogalmaznia az Alaptörvény-ellenesnek minősített pontokat.

Az Ab döntéséhez hatan nyújtottak be különvéleményt, köztük az új alkotmánybíró, Márki Zoltán is. Ezek némelyike igen éles hangon utasítja el a többség döntését, egyebek közt arra hivatkozva, hogy az önkormányzati tulajdon köztulajdon, tehát nem illetheti meg az állammal szemben alapjogi védelem.

Azt is többen kifogásolták, hogy a határozat indoklása az előző alkotmány idején hozott régi döntésekre hivatkozik – pedig az Alaptörvény elfogadása után az akkori Ab egyhangúlag mondta ki, hogy ahol a 2011-ig érvényben volt alkotmány és az új alaptörvény valamiről ugyanazt mondja, ott a régi érveket fel lehet használni.