MENÜ
2024. június 14.
Vazul
Nem a jobb anyagi helyzet a BL-győztes női kézisek titka

Nem a jobb anyagi helyzet a BL-győztes női kézisek titka

index.hu

Sorozatban harmadszor nyerte meg a norvég Vipers Kristiansand a női kézilabda Bajnokok Ligáját.

A sorozat budapesti végjátékában előbb az elődöntőben a Győri Audi ETO csapatánál, majd a másnapi fináléban az FTC-Rail Cargo Hungaria együttesénél is jobbnak bizonyult. Mi lehet a Vipers titka, és miként lépte le a két legjobb magyar csapatot a Final Fourban? Elöljáróban annyit elárulunk, nem a jobb anyagi helyzete miatt.

A női kézilabda-Bajnokok Ligája négyes döntőjét sorozatban harmadik alkalommal nyerte meg a norvég Vipers Kristiansand. Erre a Bajnokok Ligája és a Bajnokcsapatok Európa Kupájának történetében eddig mindössze három csapat volt képes: a 13-szoros BEK-győztes, Zinajida Turcsina nevével fémjelzett, korszakos Szpartak Kijev, a Gunnar Prokop-féle osztrák Hypo Niederösterreich, valamint a Győri Audi ETO KC.

A Hypo és a Győr esetében olyan együttesekről beszélünk, amelyek anyagi lehetőségeik tekintetében kiemelkedtek a mezőnyből, ennek megfelelően pedig a játékoskeretük is a legjobbakra épült a világ minden tájáról,

AKÁR A SAJÁT KORSZAKUK „DREAM TEAMJÉNEK” IS LEHETETT ŐKET TEKINTENI.
A Vipers Kristiansand az elején még főként norvég játékosokat foglalkoztatott, és az első Bajnokok Ligája-győzelmét is olyan norvég sztárjátékosokra építve nyerte meg, mint Henny Reistad, Nora Mörk vagy éppen Katrine Lunde. A legutóbbi Bajnokok Ligája-győzelemnél azonban csak utóbbi, az immár hétszeres BL-győztes kapusveterán volt jelen, miközben a fontos posztokon jellemzően légiósokat játszat Ole Gustav Gjekstad csapata.

Ezek a légiósok ugyanakkor messze nem azok a „sztárok”, mint akiket a Hypo, vagy éppen a Győr foglalkoztatott, amikor sorozatban nyerték a legrangosabb európai kupasorozatot.

A norvég bajnok keretében a legnagyobb külföldi sztár egyértelműen a Rosztov-Dontól megszerzettAnna Vjahirjeva – akinek szerződtetése nagyban köszönhető az orosz csapatok kizárásának–, azonban mellette olyan légiósokat alkalmaz a klub, mint a csehMarkéta Jerábková és Jana Knedlíková, a svéd Jamina Roberts, a horvátKatarina Jezic vagy a kameruni születésű spanyol válogatott,Lysa Tchaptchet.

MINDEGYIKÜK KIVÉTELES KÉPESSÉGŰ KÉZILABDÁZÓ, AZONBAN VJAHIRJEVA KIVÉTELÉVEL EGYIKÜK SEM TEKINTHETŐ VALÓDI „SZTÁRNAK”.

Persze fontos megjegyezni, hogy a játékosok bérköltségeit vagy a kézilabdázásban kevésbé releváns átigazolási díjakat nagyban befolyásolja a marketingértékük, az ügynöki tevékenység, valamint az őket kinevelő közeg anyagi körülményei. Ebből a szempontból pedig Csehország, Horvátország, Kamerun vagy éppen Spanyolország sem kiemelt terület a női kézilabda tekintetében.

Ha a pénz játszana, a Fradinak simán hoznia kellett volna a BL-döntőt
A Ferencváros óriási meglepetésre jutott el a Bajnokok Ligája négyes döntőjébe. A fináléban tisztes helytállást tanúsított Elek Gábor együttese, azonban a Vipers Kristiansand végig előnyben játszva érvényesítette fölényét, és a játék képét, valamint az eredmény alakulását tekintve összességében simán, 28–24-re legyőzte a fővárosi zöld-fehéreket. A Bajnokok Ligája-ezüstérem kétségkívül óriási eredmény a ferencvárosiaktól, ha azonban az anyagi hátteret nézzük, már sokkal árnyaltabb a kép.

MERT ADJA MAGÁT A KÉRDÉS: BIZTOSAN ÍGY KELLENE-E KINÉZNIE AZ ERŐVISZONYOKNAK?
A pénzügyi elemzésekhez az alábbiak alapján végeztük:

A magyar csapatok adatait a ceginfo.hu-n fellelhető eredménykimutatások és kiegészítő mellékletek alapján gyűjtöttük, míg a Vipers Kristiansandra vonatkozó pénzügyi adatokat az alábbi, norvég vállalatok eredménykimutatásait tartalmazó oldalon.
A Vipers Kristiansandra vonatkozó, norvég koronában megadott adatokat forintra mindig az adott év napi MNB középárfolyamainak átlaga szerint váltottuk át (2019: 1 NOK = 33,03 HUF; 2020: 1 NOK = 32,77 HUF; 2021: 1 NOK = 35,28 HUF; 2022: 1 NOK = 38,72 HUF)
Mivel a Ferencváros esetében az FTC Kézilabdasport Nonprofit Kft. nem csupán a női, hanem a férfi szakág fenntartója is, ezért kiigazításképpen (erre vonatkozó nyilvános adat hiányában) a személyi jellegű ráfordításokat elosztottuk kettővel.

A Ferencváros gyakorlatilag évről évre többet költ a női szakágára, mint a Vipers Kristiansand. 2019 óta ehhez képest a Ferencvárosnak idén mindössze először sikerült bejutnia a Bajnokok Ligája Final Fourba, míg a Vipers Kristiansand a 2020-ban berekesztett szezont leszámítva folyamatosan ott van a legjobb négy között, a legutóbbi három alkalommal pedig meg is nyerte a sorozatot.

A Vipers annak a töredékéből triplázott, mint a Győr

A Vipers ugyanakkor nemcsak a Ferencvárost, hanem a Győrt is lelépte az elődöntőben, habár a végén nem múlt sokon, hogy a kisalföldiek kiénekeljék a sajtot a norvégok szájából. Tavaly a döntőben csapott össze a két együttes, Gjekstad csapata pedig akkor is uralta a mérkőzést, és végül 33–31-es győzelmet aratott.

A Vipers és a Győr – a koronavírusos 2020-as szezont leszámítva – a legutóbbi hat Bajnokok Ligája-kiírást megnyerte, három-három alkalommal. Érdekes kérdés azonban, hogy mindez mekkora ráfordításba került a Rába-parton, valamint Norvégiában. A 2023-as évről egyelőre nincsenek pénzügyi adatok.

A GYŐRIEKNÉL A 2017-ES SZEZONBAN TÖBB MINT 1,5 MILLIÁRD FORINTOT KELLETT RÁFORDÍTANI A KLUB MŰKÖDTETÉSÉRE, ÉS EZ ÉVRŐL ÉVRE ÁTLAGOSAN TÖBB MINT 100 MILLIÓ FORINTTAL NÖVEKEDETT.

Ehhez képest a norvég bajnok 2021-ben még kevesebb mint 900 millió forintot költött, 2022-ben pedig a kiadások már megközelítették az 1,2 milliárd forintot, de ez még mindig nem jelent egy kategóriát a győriek ráfordításaival.

Mi nem stimmel a hazai kézilabdázásban?

Bár sokszor elhangzott, hogy a Bajnokok Ligájában szerzett Fradi-ezüst és ETO-bronz a magyar kézilabdázásnak óriási siker, ez sportszakmai, valamint gazdálkodási szempontból is erősen megkérdőjelezhető.

Egyrészt a két magyar csapatban – főleg a Ferencvárosban – talán soha nem jutottak ennyire marginális szerephez a hazai játékosok, ez pedig a Final Four-mérkőzéseken még erősebben volt jelen a fővárosi zöld-fehéreknél, mint a szezon korábbi szakaszaiban. A Ferencváros és a Győr góljainak kevesebb mint 20 százalékát szerezték magyar játékosok (23-at a 117-ből), rajtuk kívül pedig a fővárosiak magyar kapusai, valamint védekezésben Tomori Zsuzsanna és Kisfaludy Anett jutott még fontosabb szerephez.

Gazdálkodási szempontból még lesújtóbb a kép, ugyanis

MIND A FERENCVÁROS, MIND A GYŐR LEGALÁBB EGY KATEGÓRIÁVAL JOBB PÉNZÜGYI KÖRÜLMÉNYEKKEL RENDELKEZIK, MINT AZ IMMÁR HÁROMSZOROS BAJNOKOK LIGÁJA-GYŐZTES VIPERS KRISTIANSAND.

Amellett, hogy a kisalföldiek már 2019 óta nem nyertek BL-t, a fővárosiaknak idén csupán először sikerült a négyes döntőbe kerülés, ami ekkora erőforrás-befektetéssel ennyi év után, főleg az összehasonlítás tükrében lehetett volna akár minimumelvárás is.

A Vipers valamit jobban csinál, ez pedig a tudatosabb játékospolitikával, és az ezzel szorosan összekapcsolódó, kiszámítható gazdálkodással is összefügg. Ami viszont még döbbenetesebb, és a magyar kézilabdázásban meglévő aránytalanságokat még inkább mutathatja, az a BL-győztes pénzügyi összehasonlítása a magyar bajnoki bronzérmes Debrecennel.

Az elmúlt években többször is nyilatkoztak arról sportvezetők, hogy a csapatukban azért alkalmaznak légiósokat, mert a magyar játékosokat drágább megfizetni. Ennek több oka van, köztük árfelhajtó hatással bíró szövetségi szabályozások, valamint az ügynöki tevékenység.

Jelenleg a Debrecen adja a magyar női kézilabda-válogatott gerincét, így több szempontból is érdekes lehet az eredménykimutatásaik elemzése. 2022-ben a bérköltségek a hajdúságiaknál több mint 610 millió forintot tettek ki,

AMI NAGYJÁBÓL EGY KATEGÓRIÁBAN VAN A VIPERS KRISTIANSANDDAL, ahol ugyanezek a kiadások valamivel több mint 700 millió forintot jelentettek.

Ami még rendkívül érdekes, és egyben rávilágít a magyar kézilabdázásba becsatornázott források egyáltalán nem kellően hatékony felhasználására, az az, hogy a Vipers Kristiansand teljes éves bevételével majdnem megegyező támogatásban részesül a debreceni kézilabdacsapat, amelynek nagy részét az Emberi Erőforrások Minisztériumából kapta, akadémiai támogatás jogcímén. Ezen kívül még a TAO-támogatások tesznek ki jelentősebb összeget a hajdúságiak bevételei között.

A Debrecen a 2022–2023-as idényben a nemzetközi porondon alanyi jogon indulhatott a második számú európai kupasorozat, az EHF Európa-liga főtábláján, ahol azonban egyből, a csoportkör küzdelmei során búcsúzott.

(Borítókép: A női kézilabda-Bajnokok Ligája négyesdöntőjét sorozatban harmadik alkalommal megnyerő Vipers Kristiansand csapata 2023. június 4-én Budapesten. Fotó: Kaszás Tamás / Index)