MENÜ
2020. augusztus 11.
Zsuzsanna, Tiborc
Mit tehetünk a második hullám elkerüléséért?

Mit tehetünk a második hullám elkerüléséért?

24.hu

A gócpontos küzdelem szakaszába léptünk a koronavírussal, hogy lesz-e második hullám, az nagyban rajtunk múlik.

Hogyan viselkedjünk ebben a nehezen értelmezhető járványhelyzetben, amikor nyitnánk, de félünk tőle? Virológust kértünk, segítsen eligazodni.

Magyarországon jócskán enyhült a koronavírus miatti szorongás, sőt talán túlzottan is megnyugodtunk, nagyon sokan hátradőltek az első hullám lecsengése után. Pedig a vírus itthonról sem tűnt el, a világ másik felén pedig hatalmas mozdulatokkal kaszál: az Egyesült Államok még mindig a kezdeti rossz járványkezelés következményeit nyögi, a dél-amerikai országok az első hullámmal viaskodnak, és valószínűleg komoly globális gócpontok alakultak ki Afrikában is. Kínában ezúttal Peking került kereszttűzbe.

Hazánkban viszont napi szinten tíz vagy annál is kevesebb új beteget regisztrálnak, a hírek is jobbára a külföldi állapotokra fókuszálnak, újrakezdésről, lazításról szólnak. Nem csoda, hogy a magyarok egyre inkább elengedik a témát, háttérzajjá válnak életünkben a járványról szóló információk, nyűggé az olyan alapvető biztonsági szabályok, mint a maszk, a távolságtartás vagy a fertőtlenítés. Közben pedig várjuk a második hullámot, ami akár az elsőnél is keményebb lehet.

Mit jelent ez a köztesnek tűnő állapot? Mitől csillapodott le a járvány, és mit tartogathat még számunkra a SARS-COV-2? Hogyan viselkedjünk ebben a nehezen értelmezhető helyzetben, amikor nyitnánk, de félünk is tőle? Dr. Kemenesi Gábor virológust, a PTE Szentágothai János Kutatóközpont munkatársát, a koronavírus-kutató akciócsoport tagját kérdeztük.

A folyamat lesz beszédes

Európára igaz, hogy a kontinens nyugati és középső részét érintő nagy hullámnak vége, de ez nem jelenti a vírus eltűnését. Jelenleg néhány kisebb gócpontban fel-fellángol, pár tucatnyi megbetegedést okoz valamely többé-kevésbé zárt közösségben, mint mondjuk egy munkahely.

Hogy mi lesz ezekből a helyi fellángolásokból, kialakul-e valamelyikből az a bizonyos második hullám, azt nem lehet megjósolni – mondja a 24.hu-nak Kemenesi Gábor.

Laikusként nem is érdemes a számokba kapaszkodni, teljesen mindegy, naponta hány új fertőzöttet jelentenek be, a lényeg a tendencia. Ha emelkedik, jó esetben „csak” újabb gócpontot jelent, de újabb tömeges fertőzés előjele is lehet – ennek megítélése és a lakosság megfelelő tájékoztatása a járványügyi hatóságok feladata.

Éljük az életünket, de…

A vírus ugyanaz, mint tavasszal volt, millió egy ismert és ismeretlen oka van, hogy jelenleg visszahúzódott. Betört a nyár, melegben a kórokozó hamarabb kiszárad, gyengül a fertőzőképessége, az erős UV-sugárzás is roncsolja. A jó időben a mi szokásaink is megváltoztak, sokkal több időt töltünk szabadban, mint zárt térben, és ez önmagában igen fontos.

Egy 318 fertőzési láncot vizsgáló kínai tanulmány kimutatta: a szabadtéri átadás szinte elenyésző. A fertőzések túlnyomó része otthoni közegben, kisebb részt utazás közben történt, és egyetlen esetben tudták szabadtéri fertőzésre visszavezetni.

A virológus kiemeli, továbbra is nagyon fontos a maszk viselése, ma már statisztikai adatok támasztják alá, hogy működik, hatékonyan gátolja a vírus terjedését. Tévhit, hogy azért ne védene, mert maga a kórokozó kisebb, mint a maszk szűrőkapacitása. A vírus ugyanis nem önmagában lebeg a levegőben, hanem nyálcseppekhez, párarészecskékhez tapadva, szakszóval folyadékcsepp-mikroközegben – ezek pedig már elég méretesek ahhoz, hogy a maszkok jelentősen megszűrjék.

A jelenlegi „felemás” járványügyi helyzetben tehát a szakember azt tanácsolja, hogy ne aggódjunk, éljük az életünket, semmiképp ne zárkózzunk be. De minden körülmények között tartsuk be az alapvető előírásokat/óvintézkedéseket, amelyekből a legfontosabbak még egyszer: maszk, gyakori kézmosás és -fertőtlenítés, valamint kerüljük a tumultust. A fertőzés kivédésére nincs százszázalékos recept, de a kockázat nagyban csökkenthető, vagy ahogy Kemenesi Gábor fogalmaz: „egész jól meg tudjuk úszni”.

Gócpontos küzdelem

A sokat emlegetett második hullám már más kérdés, akkor nyilván újra szigorú szabályok lépnek életbe, a cél ennek elkerülése. Mégis mennyi az esélye? A rossz hír, hogy az összes ismert koronavírus hullámtermészetű, azaz időnként visszahúzódik, majd a sok kis megmaradó, elszigetelt eset egyszer csak lánccá kapcsolódva újra utcára viszi a járványt.

Ebből a szempontból rossz hír, hogy a szomszédos országokból sorra érkeznek a fertőzés kitöréseiről szóló hírek, nyilvánvalóan minél több az ilyen terület, annál nagyobb eséllyel hurcoljuk szét megint a kórokozót. Meglátjuk.

Térségünkben »gócpontos küzdelemmel« a kisebb-nagyobb fellángolások elfojtásával telik majd a következő időszak, aminek sikere a szűrés, felismerés és elkülönítés hatékonyságán múlik – emeli ki a szakember.

Fegyelem és gyorsaság

A világszintű nagy gócpontok közül az amerikai kontinens és Afrika a járvány azon szakaszával küzd, amelyen Európában már túl vagyunk. Az ott történtek persze így is sok tanulsággal szolgálnak, de a jövőnket nem vetítik előre, ebből a szempontból Peking érdekesebb, ahol június első felében napok alatt kitört a járvány második hulláma.

Közel 170 ezer embert bocsáthattak el csak a magyar cégek a koronavírus miattEgy idős beteg elhunyt, kilenc újabb fertőzöttet azonosítottak Magyarországon
A meglepő, hogy a vírus genetikai elemzése kimutatta, nem valamely helyi gócpontból indult, hanem visszahurcolás történt: a pekingi újabb járványt okozó kórokozó szó szerint körbejárta előtte a bolygót. A kínai kormány azonban bebizonyította, hogy gyors és határozott fellépéssel, az elmúlt hónapok tapasztalataira építve hatékonyan el is lehet fojtani.

Kína fővárosa jól példázza, amit Kemenesi Gábor is kiemel a második hullám kezelése kapcsán Magyarország esetében: ha bekövetkezik, minden a lakosság fegyelmezettségén és a járványügy gyors, hatékony reakcióján fog múlni. Nagy előny azonban, hogy már közvetlen tapasztalatokkal rendelkezünk.