MENÜ
2019. december 6.
Miklós
Miért nem kellenek a szélerőművek Magyarországon?

Miért nem kellenek a szélerőművek Magyarországon?

portfolio.hu

Itthon az elmúlt években parkolópályára került a szélenergia.

A szélenergia egyre nagyobb szerepet kap a globális villamosenergia-ellátásban, világszerte egymás után épülnek a tengeri és szárazföldi szélfarmok. Magyarországon azonban az elmúlt években parkolópályára került a szélenergia, és úgy tűnik, a kormány hosszú távon sem számol ezzel a tiszta energiaforrással. Jelenlegi tervei szerint tíz év múlva egyetlen szélerőmű sem fog üzemelni itthon, pedig az elméleti potenciál jelentős, ami alapján akár meg is többszörözhetnénk a hazai kapacitást.

A lassan mögöttünk hagyott évtizedben Magyarország gyakorlatilag teljesen kimaradt a világszinten tapasztalható szélerőmű-építési lázból. Az utolsó magyarországi szélerőművek építése, 2010-2011 óta a globálisan telepített teljes szélerőmű kapacitás körülbelül megháromszorozódott, és tavaly év végén megközelítette a 600 GW-ot, amelynek közel 10 százaléka 2018-ban épült meg, amint az a Globális Szélenergia Egyesület (WWEA) alábbi grafikonján is látszik.

Európa világszinten is élen jár a folyamatban, a trendet pedig az előbb-utóbb várhatóan a - például Magyarország ellenállása dacára - mégis elfogadandó, a klímaváltozás elleni erőfeszítést szolgáló 2050-es nettó nulla szén-dioxid-kibocsátási cél még meg is gyorsíthatja. A Wind Europe alábbi, 2018-as állapotot tükröző térképéből azért az is kiderül, nem csak Magyarország volt visszafogott eddig a szélerőmű-telepítésekkel. Az elméleti potenciál hatalmas: az európai szükséglet tízszeresének megfelelő mennyiségű villamos energia lenne termelhető pusztán a szárazföldre telepített szélerőművekkel egy idén ősszel publikált német tanulmány szerint, amely ugyanakkor megjegyzi, Európa áramellátásának 100 százalékban szélenergiából történő kielégítése egyelőre nem megvalósítható a társadalmi, gazdasági és politikai akadályok miatt.

Bár Magyarország - amint a fenti térképen is látszik - nem tartozik a legszelesebb európai országok közé, ezzel együtt itthon is jelentős szélerőmű kapacitás lenne gazdaságosan telepíthető és működtethető. Jelenleg összesen körülbelül 330 MW a magyarországi szélerőművi kapacitás, a legutolsó szélerőmű azonban a 2010-es évek elején épült itthon. Azóta ilyen célú beruházás nem kapott engedélyt, illetve a szabályozási környezetet úgy alakították át, hogy annak feltételeit gyakorlatilag lehetetlen teljesíteni, hiszen szélerőmű lakott terület határához legközelebb 12 kilométerre építhető.

Az állami MVM csoporthoz tartozó Mavir (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító) 2008-ban publikált tanulmányában (A szélerőmű kapacitásbővítés lehetőségei és feltételei a magyar villamosenergia-rendszerben) úgy találta, hogy bizonyos feltételek teljesülésével lehetséges lenne 740 MW szélerőmű kapacitás telepítése Magyarországon. Az azóta eltelt több int tíz évben azonban mind a szélturbinák, mind a villamosenergia-rendszer szabályozhatását elősegítő technológiák hatalmasat fejlődtek. A turbinák a korábbiaknál jóval alacsonyabb sebességű szélből is képesek energiát kinyerni, a villamosenergia-rendszerbe pedig a fejlesztéseknek köszönhetően a korábbiaknál sokkal nagyobb, nehezen szabályozható megújuló energia kapacitást lehet integrálni.

Ez tükröződik a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) 2019 februárjában publikált tanulmányában is, amely a hazai nagykereskedelmi villamosenergia-piac és ellátásbiztonság 2030-ig várható alakulását modellezi, illetve elemzi különböző erőművi forgatókönyvek mentén. Eszerint 2030-ra a hazai elméleti potenciált és más szempontokat is figyelembe véve 2030-ra Magyarországon akár 1500-2500 MW-ra is emelkedhetne a beépített szélerőmű kapacitás. A vizsgált hat erőművi forgatókönyvből négy a szélenergia hazai ellátásban betöltött szerepének jelentős növekedését tételezi fel 2030-ig, mindössze a Jelenlegi intézkedések és a Beruházásintenzív forgatókönyv mutat stagnálást, illetve nullázódást. A legnagyobb, 10 százalék feletti arányt a Megújuló túlsúlyos forgatókönyvben éri el, 5 TWh-t meghaladó termeléssel.

szél 3
Érdekesség, hogy a REKK tanulmánya az Innovációs és Technológia Minisztérium (ITM) megbízásából készült, amelynek Energiaügyekért és Klímapolitikáért Felelős Államtitkársága a Magyarország 2030-ig terjedő energiapolitikáját elvileg alapjaiban meghatározó Nemzeti Energia- és Klímatervet (NEKT) is készíti. Az előzetes verzió ez év elején született meg, a végleges tervet pedig 2019 végéig kellene megalkotni. A REKK tanulmányában szereplő Beruházásintenzív forgatókönyv gyakorlatilag megegyezik a NEKT első változatában szereplő kapacitástervvel.

VAGYIS A NEMZETI ENERGIA- ÉS KLÍMATERVET ELSŐ VERZIÓJA NEM SZÁMOL ÚJ SZÉLERŐMŰVI KAPACITÁSOKKAL, SŐT A JELENLEG ÜZEMELŐK BEZÁRÁSÁT FELTÉTELEZI. A SZÉLERŐMŰVEK EGYÉBKÉNT MEGOLDHATÓ ÉLETTARTAM HOSSZABBÍTÁSA SINCS NAPIRENDEN, ÍGY A KORMÁNY ELŐZETES TERVE SZERINT 2025-RE 98,7, 2027-RE 50 MW-RA OLVAD, 2030-RA PEDIG TELJESEN ELTŰNIK A MAGYARORSZÁGI SZÉLENERGIA KAPACITÁS.

Pedig a szélerőművek szén-dioxid-kibocsátás csökkentését támogató terjedését racionális befektetési döntések hajtják. A szél- és naperőművek által termelt áram ára a világ számos részén már az átlagos nagykereskedelmi árszintre süllyedt a Bloomberg NEF adatai szerint, amely azt prognosztizálja, hogy Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban a megújuló energiaforrásokból előállított energia költsége ez év végére e szint alá kerülhet. A megújulók költséghatékonyságának javulása miatt 2019-ben az elmúlt négy évet tekintve a leggyorsabb ütemben bővülhet a globális megújuló kapacitás a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint, amiből a szárazföldi szélenergia is alaposan kiveszi a részét az EU-ban, Kínában és az Egyesült Államokban.

A világ pedig a következő húsz évben várhatóan a mai szélerőmű kapacitását is megháromszorozza az IEA jelenleg ismerhető energiapolitikai szándékok és célok alapján készült előrejelzése szerint.

Persze, nyilván nem mindegy, hogy milyen áron épít egy ország szélerőműveket. A REKK forgatókönyveinek részletesebb bemutatásától most eltekintünk, az alábbi három grafikon azonban egyfajta összehasonlítást nyújtva ábrázolja a villamosenergia-termelés valószínűsíthető összetételét, illetve a megújulóenergia-források és a nettó import arányát a vizsgált hat forgatókönyvben (2030-ban),

... a nagykereskedelmi villamos energia árát 2025-ben és 2030-ban a vizsgált hat forgatókönyvben,

... illetve az erőművek villamosenergia-termelésre jutó szén-dioxid-kibocsátását 2020-ban, 2025-ben és 2030-ban a vizsgált forgatókönyvekben.