Az Anatolij Karpov és Garry Kaszparov közötti világbajnoki döntő azért ért véget, mert a FIDE elnöke, Florencio Campomandes féltette a játékosok egészségét. Félelme nem volt alaptalan: a két sakkozó 1984. szeptember 10. és 1985. február 8. között összesen 48-szor ült le játszani, és hogy mennyire szoros volt a küzdelem, arról jól árulkodik, hogy Karpov mindössze 5-3 arányban vezetett Kaszparovval szemben, miközben 40 döntetlen született. A döntés a játék felfüggesztéséről ennek ellenére inkább Kaszparovnak volt hátrányos, aki fizikailag felülkerekedni látszott ellenfelén: Karpov a döntő alatt tíz kilót fogyott, és az utolsó két játszmában kétszer veszített fiatalabb ellenfelével szemben.

Hogy a sakkozók ugyanolyan extrém fizikai terhelésnek vannak kitéve, mint más élsportolók, régóta köztudott, az ESPN információi szerint naponta akár hatezer kalóriát is elégetnek. De vajon tényleg a gondolkodás ennyire megterhelő a szervezet számára?

A LiveScience szerint a nyugalomban levő emberi test nagyjából 1800 kalóriát éget el naponta, aminek 20-25%-a az agy energiafelhasználása. Tehát az agyunk működtetése napi 350-450 kalóriát "fogyaszt", amit a szervezetünk leginkább glükózból fedez.

Ezen belül messze a legtöbb energiát az emészti fel, hogy a neuronok ingerületátvivő anyagokkal kommunikálnak egymással az úgynevezett szinapszisokon keresztül. Ezt ráadásul 0-24-ben végzik, hiszen az agyunk soha nem pihen teljesen, még alvás közben is egy halom funkciót lát el.

A Livescience által megszólaltatott Claude Messier, az Ottawai Egyetem pszichológia professzora szerint amikor új dolgokat tanulunk vagy nem rutinszerű gondolkodást végzünk, az agyunk valóban több energiát csoportosít az adott agyterülethez. Ennek a mértéke viszont összességében elenyésző az egész agy energiafelhasználásához képest, ami többé-kevésbé konstans. Na de akkor hogyan fogyhatott Karpov tíz kilót a döntő alatt?

A Livescience szerint a drasztikus fogyás nem annyira a fokozott agyi aktivitásnak, mint inkább a stressznek és a megváltozott étkezési szokásoknak tudható be. A sakkozók ugyanis játék közben hatalmas stressznek vannak kitéve, ami magasabb pulzusszámhoz, a légzés felgyorsulásához, fokozott izzadáshoz vezet, vagyis a szervezetük jóval több kalóriát éget el, mint nyugalmi állapotban. Emellett a hosszú sakkpartik alatt enni sincs túl sok idejük, így természetes, hogy jelentős súlyveszteséget szenvednek el.

A nyelvtanulás vagy egy új hangszer elsajátítása tehát sok szempontból hasznos, de ha fogyni szeretnénk, akkor jobban járunk, ha elmegyünk futni vagy bringázni egyet, mert pusztán gondolkodással nem fogunk plusz kalóriáktól megszabadulni.

 

 

• gondolkodás
• sakk
• agy
• terhelés