Bár június végén még úgy tűnt, hogy az egész évre tervezett hiány több mint négyötödét, pontosan 80,2 százalékát felélte az államháztartás, a nyári hónapok váratlan fordulatot hoztak. A Pénzügyminisztérium júliusi ÁHT-gyorsjelentéséből és a részletes féléves mérlegből kiderül: a kieső adóbevételek és a pörgő lakástámogatások mellett ezermilliárdos mentőövet és meglepő pénzügyi fordulatokat is tartogatott a költségvetés.

A Pénzügyminisztérium által kiadott legfrissebb tájékoztató szerint az év eddig eltelt részében áprilisig ugyan magas hiány halmozódott fel, azt követően határozott többlet alakult ki az egyes hónapokban.

Az első négy hónapban kifejezetten gyenge formát mutató büdzsé májustól éles irányváltást produkált. Júniusban egyetlen hónap alatt 424,1 milliárd forintos többletet hozott össze az állam, miközben tavaly júniusban mindössze 27,4 milliárdos szufficitet sikerült felmutatni. Júliusban a folyamat folytatódott egy újabb, 524,3 milliárdos többlettel. A három nyári hónap így csaknem 1000 milliárd forinttal húzta vissza a felhalmozott hiányt, ami az utóbbi évek egyik leglátványosabb korrekciója az államkasszában.

Trükkös bevételek: a bankok túlteljesítettek, a kiskeradó eltűnt, a kamatbevételek csúcsra járnak

A június végi részletes mérleg több ritkán látható meglepetést és anomáliát is rejt a bevételek között. A pénzügyi szervezetek külön- és extraprofitadójából például 337,7 milliárd forint folyt be, ami az egész évre előírt adómennyiség 115,6 százaléka, vagyis a bankszektor már félévkor túlteljesítette a teljes éves kötelezettségét.

Ezzel szemben a kiskereskedelmi adóból az éves terv mindössze 7,2 százaléka teljesült, ami szinte a teljes adónem átmeneti eltűnését jelentette. Ennek hátterében a korábbi adóévekre túlfizetett előlegek miatti tömeges adó-visszatérítések és önellenőrzések állnak.

A gáz- és áramszolgáltatók által fizetett energiaágazati adók 47,1 milliárd forinttal maradtak el a tavalyi szinttől, főként a Robin Hood adó kulcsának 10 százalékpontos csökkentése miatt. Ismét a bérből élők mentették meg a büdzsét: a kétszámjegyű béremelkedés hatására a személyi jövedelemadó 2502,4 milliárd forintot hozott, ami 103,7 milliárddal több a tavalyi bázisnál, míg a bérek utáni teljes közteher-befizetés közel 625 milliárdos pluszt termelt az államnak.

Érdekes fejlemény az is, hogy az állam saját kamatbevételei már június végén elérték a 303,1 milliárd forintot, amivel félévkor kiakadt a mutató, túllépve a teljes éves előirányzatot.

Bevételi jogcím Részesedés (%)
Társasági adó 2.8
Áfa 20.6
Jövedéki adó 3.6
Szja 12.1
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei 8.3
Uniós bevételek 2.8
Vagyonbevételek 1.3
Szociális hozzájárulási adó és járulékok 23.7
Egyéb bevételek 24.8

Kilőttek a lakástámogatások, befutott a Munkáshitel és a 14. havi nyugdíj

A kiadási oldalt a lakossági támogatások pörgése és több új struktúra beindulása határozta meg. Az otthonteremtési kifizetések 255,6 milliárd forintra ugrottak, ami 181,6 milliárdos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, júniusban pedig kifejezetten látványos, háromszoros ugrást mutattak a tavalyi júniusi kifizetésekhez képest.

Nyugellátásokra félévig 4300,4 milliárd forint ment el. Ebben a februárban kiutalt 534,9 milliárdos 13. havi nyugdíjon túl már szerepel az idén bevezetett 14. havi nyugdíj legelső, negyedhavi (25 százalékos) részlete is, amely 133,3 milliárd forintnyi pluszkiadást jelentett. Teljesen új tételként megjelent a költségvetésben a Munkáshitel is, amelyre az első hat hónapban 5,0 milliárd forintos kifizetés keletkezett. Emellett az állami beruházási fejezet kiadásai közel 100 milliárd forinttal lettek nagyobbak, amit főleg a nagyszabású közútfejlesztési munkák finanszírozása hajtott fel.

Az ING szerint a forint és a kamatok adták a legnagyobb lökést

A költségvetési jelentés legpozitívabb szerkezeti fejleménye az államháztartás nettó kamatkiadásainak drasztikus csökkenése volt. A félévkor felhalmozott 1287,6 milliárd forintos nettó kamatteher 1035,6 milliárd forinttal alacsonyabb a tavalyi bázisnál, ami hatalmas mozgásteret hagyott a büdzsében.

A forint relatív stabilitása és nyári erősödése komoly támaszt nyújtott: az árfolyam erősödése önmagában 1535,9 milliárd forinttal csökkentette a devizaadósság forintértékét, ami 27,7 százalékra szorította vissza a deviza részarányát a teljes államadósságon belül. Másfelől az ING Think elemzői arra is rámutattak, hogy a várakozásokat alulmúló júliusi inflációs adat nyomán a gyorsuló dezinfláció átrajzolta a lakossági állampapírpiacot is. A lakosság elpártolt a korábbi inflációkövető papíroktól, és a Fix Magyar Állampapír felé fordult, amelynek állománya mindössze fél év alatt 1352,3 milliárd forinttal ugrott meg.

Bár a költségvetés az év elején veszélyes pályán mozgott, a Pénzügyminisztérium által is kiemelt nyári fordulatra építve – a banki adók előrehozott befizetéseivel, az ezermilliárdos kamatmegtakarítással és a forinterősödéssel – sikerült megállítani a hiány elszállását, lényegesen stabilabb alapot teremtve az év második felére.

 

• költségvetés
• államháztartás
• hiány