MENÜ
2022. január 28.
Károly, Karola
Már 50 éve tudjuk, hogy füst nélkül jobb lenne

Már 50 éve tudjuk, hogy füst nélkül jobb lenne

artalomcsokkentes.blog.hu

Pár évtizeddel ezelőtt a füstölgő gyárkémények még a fejlődés, az emberi haladás jelképeiként tűntek fel.

Napjainkban azonban egyértelművé vált, hogy a világ szebb lenne füstmentesen, legyen szó légszennyezésről vagy cigarettafüstről.

1971-ben, pontosan ötven évvel ezelőtt Massachusetts állam kormányzója, Arthur P. Mullaney egy aprócskának tűnő kéréssel fordult az emberekhez. Azt szerette volna elérni, hogy „territóriumának” pöfékelő polgárai egy napig mellőzzék a dohányáruk fogyasztását, és az így megtakarított pénzt a helyi középiskolának ajánlják fel. Az ötletet az Amerikai Rákellenes Társaság kapta fel, 1977-ben már az USA valamennyi államában meghirdették a mozgalommá nőtt kezdeményezést, nem sokkal később pedig a WHO nemzetközi szintre emelte. A Füstmentes Világnapot minden évben november harmadik csütörtökjén rendezik meg, az idei „félévszázados” jubileumi alkalom november 18-ra esik. Az esemény szervezői és támogatói minden dohányost arra buzdítanak, hogy saját maga és környezete érdekében egy napra tegye le káros szenvedélyét. A nem titkolt cél pedig az, hogy közülük minél többen döntsenek úgy, hogy érdemes még egy nappal vagy még ennél is többel meghosszabbítani a füstmentes állapotot. A végső cél természetesen a leszokás, hiszen a dohányzás ártalmait csak úgy tudjuk megszüntetni, ha egyáltalán nem fogyasztunk semmilyen dohányterméket.

A dohányzás, pontosabban a füst kapcsolódik egy másik, napjainkban nagyon aktuális témához, ez pedig a légszennyezés kérdése. Az emberiség egy jelentős része – és ez a megállapítás fokozottan igaz a nagyvárosok lakóira – olyan környezetben éli mindennapjait, ahol a levegő minősége valamilyen mértékben károsítja az egészségét. A szakértők három olyan anyagot emelnek ki, ami komoly egészségügyi kockázatot jelent, ha a levegőben lévő koncentrációjuk átlépi a határértéket. Ezek a nitrogén-dioxid, a finom részecskés anyag és az ózon. Ez utóbbi becslések szerint uniós szinten nyolc hónappal csökkenti a várható élettartamot. A helyzet súlyosságát jelzi az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017-es jelentése, amely szerint

Magyarországon évente több mint 14 ezer ember idő előtti elhalálozását okozza a légszennyezés, az azzal összefüggő megbetegedések száma pedig meghaladhatja az évi egy milliót.

A nagyvárosi téllel szinte kötelező módon kéz a kézben járó szmog az egyik legmarkánsabb jele annak, hogy a környezetünkben lévő levegő meglehetően szennyezett. A kifejezés az angol füst (smoke) és köd (fog) szavak összevonásából ered, és valóban plasztikusan írja le a ránézésre is nyugtalanító jelenséget: mintha köd ülne mindenütt. A kén-dioxid-, szén-monoxid-, por- és koromtartalmú füstköd különösen veszélyes az asztmásokra és a különböző légúti megbetegedésekben szenvedőkre, de az egészséges emberek szervezetét is megviseli. Szmogriadó esetén például csak bizonyos gépkocsik közlekedhetnek az utakon. Ez a megoldás rövidtávonnélkülözhetetlen, viszont a szmog sokkal inkább a nem korszerű fűtési megoldások számlájára írható. A „vegyes tüzelésűnek” nevezett fűtési mód a gyakorlatban azt jelenti, hogy bármiféle szemetet elégethetnek, olyanokat is, amik műanyagtartalmúak, ezzel különféle dioxintartalmú, sokszor rákkeltő anyag kerül a légkörbe. A Magyarországon legnagyobb problémát jelentő szálló por egy jelentős része is így keletkezik. A budapesti szmogriadók okát legtöbb esetben a külvárosokból és a főváros környéki településeken történő, sokszor illegális égetésekből származó káros anyagokban kell keresni. A fűtési rendszerek korszerűsítésére már ezért is hatalmas szükség lenne.

Ha azt mondjuk, hogy füst és káros hatás, akkor a legtöbb embernek nem egy vegyes tüzelésű kazán, sokkal inkább a dohányzás jut eszébe. Az asszociációra minden okunk megvan. A Föld 8 milliárd lakójából körülbelül 1 milliárd fő dohányzik, hazánkban 2 millióan.

Az égés során keletkező füst nem kevesebb, mint 7 ezer fajta vegyi anyagot tartalmaz, ezek közül 93-ról az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) megállapította, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Jól tudjuk tehát, hogy a dohányzás káros, ám nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy nemcsak a dohányzó, hanem a környezete is érintett a kérdésben; ezért különösen fontos, hogy csökkentsük az ártalmakat, amelynek egyértelműen az a legjobb módja, ha egyáltalán nem dohányzunk. A legjobb, ha el sem kezdjük, vagy ha már megtörtént, akkor mihamarabb abbahagyjuk a dohányzás minden formáját. Azok a dohányosok, akik az ismert egészségügyi kockázatok ellenére sem szoknak le, tájékozódhatnak az ártalomcsökkentés lehetőségeiről, hiszen ma már léteznek olyan égés nélkül működő füstmentes technológiák, amelyek használata a hagyományos dohányzásnál 70-95 százalékkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátással jár, azonban a károsanyagkibocsátás-csökkenés és az egészségkárosító hatás csökkenése közötti összefüggés mértékének megállapításához hosszú távú kutatások szükségesek.

Ilyen füstmentes alternatíva a nikotinpárna, az e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia. Ezen technológiák közös vonása, hogy használatuk során nem történik égés, és így füst sem keletkezik, ugyanakkor ezek sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak például nikotint, ami erős függőséget okozó anyag valamint számos egyéb negatív hatása mellett megemeli a vérnyomást valamint a szívfrekvenciát is. A füstmentes alternatívák hosszú távú hatásait még vizsgálják, sokan tévesen azt gondolják róluk, hogy leszoktató eszközök, de állami brit egészségügyi hatóság (PHE) álláspontja szerint az ártalomcsökkentésben és nem a leszokásban játszanak szerepet.

A dohányfüst egészségre gyakorolt negatív hatási kiemelt téma a WHO szerint, nem véletlen, hogy két világnapot is kijelölt a szervezet, ami a káros szokás ártalmaira hívja fel a figyelmet. A novemberi Füstmentes Világnap mellett létezik Dohányzásmentes Nap is, amelyet minden évben május 31-én tartanak. Az 1988 óta évente megrendezett programsorozat arra emlékeztet minket, hogy a világ füstmentesen szebb és egészségesebb lenne, legyen szó autók, kazánok vagy cigaretta által kibocsátott füstről. Ez utóbbi esetén a legjobb, ha egyáltalán nem fogyasztunk a dohány- és nikotin tartalmú termékeket, azaz rá sem szokunk a dohányzásra, vagy végleg leszokunk róla, mivel a dohányzás minden formája káros.