Több, mint 30 éve, 1986-ban történt a csernobili atomkatasztrófa, amelynek során hatalmas tömegben került radioaktív anyag a légkörbe, eljutva Oroszország nagy részére és Európa számos területére.

Manapság a Norvégia középső területein élő számi rénszarvastenyésztők még mindig viselik a következményeket, az állatok ugyanis szennyezett zuzmókkal és gombákkal táplálkoznak.

Egy nemrég megjelent riportban arról esett szó (Radio Free Europe/Radio Liberty), hogy a rénszarvasok radioaktivitása miként hat a lakosságra. „A rénszarvashús a skandináv konyha fontos alapanyaga. Egyetlen állatból származó húst több, mint 100 000 Ft körüli összegért tudja a tenyésztő értékesíteni. De csak akkor, ha a rénszarvas nem „túl radioaktív” a fogyasztáshoz.”

Noha a norvég hatóságok viszonylag magas szennyezettségi határértéket próbálnak meghatározni (az európai határérték ötszörösét engedélyezik!), vannak olyan évek (legutóbb a 2014-es is ilyen volt), amikor a vágásra szánt állatokat vissza kellett engedni a vadonba, mert annyira radioaktívnak bizonyultak.

A rénszarvasok zuzmókkal, gombákkal, mohákkal táplálkoznak. Ezek a táplálékok megkötik és megőrzik a radioaktív szennyeződéseket. Az elmúlt 30 évben a Norvégiára hullott radioaktív szennyeződés nagy része elérte felezőidejét, de ettől függetlenül az erdei tápláléktól még sokáig szennyeződhetnek az állatok.

Forrás, fotók: Amos Chapple/Radio Free Europe/Radio Liberty

• Norvégia
• rénszarvas
• radioaktív