Az idei nyarat össze sem lehet majd hasonlítani a tavalyival Molnár László meteorológus szerint, akit arról kérdeztünk, milyen időjárással tervezzenek a nyaralók: melyik hónap lesz a legmelegebb és mikor várható a legtöbb csapadék?

A klímaváltozás, a globális felmelegedés évek, évtizedek óta a közbeszéd tárgya. Vannak, akik szerint az emberiség legkomolyabb kihívásáról és az egyik lehetséges legnagyobb katasztrófájáról van szó, mások azt gondolják, hogy az egész nem más, mint egy összeesküvés-elmélet. A tények alapján azt biztosan kijelenthetjük, hogy az elmúlt nyolc év a mérések óta a legmelegebb nyolc esztendő volt a Föld történetében. De vajon mi vár ránk idén nyáron? Megismétlődik-e a tavalyi, borzasztó következményekkel járó aszály és mi várható hosszú távon?

A nyaralást a legtöbben jó előre megtervezik: kitalálják, hogy hova utaznak majd, hol szállnak meg és milyen programokon vesznek részt. Ez kétségtelenül egy kitüntetett időszak az évben, amit azonban könnyedén meghiúsíthat a rossz időjárás: legyen szó extrém melegről, esőről vagy nem várt, hideg időjárásról.

Egyes előrejelzések szerint megsülünk a nyáron, állítják, hogy az idei lesz minden idők legmelegebb három hónapja – aminek az egyik és talán legfontosabb oka egy olyan természeti jelenség, ami közel négy év után újra visszatért. Ez nem más, mint az El Niño, a különleges, Csendes-óceán trópusi vizein zajló folyamat, ami az egész világ időjárására hatással van.

El Niño vagyis a Csendes-óceán melegedése

De mi is az az El Niño és hogyan lehetséges az, hogy egy tőlünk több ezer kilométerre zajló esemény hazánk klímáját is befolyásolja? Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa válaszolt a kérdésekre.

– Az ENSO egy olyan éghajlati jelenség, ami három szakaszból áll: ez az El Niño, a La Niña, valamint a kettő közti, úgynevezett semleges időszak. A jelenség a Csendes-óceán trópusi vizein fordul elő, annak is kifejezetten a Dél-Amerika melletti területein. Ha az óceán felszínének a hőmérséklete pozitív irányba tér el legalább fél fokban, akkor El Niñóról beszélünk, ha pedig negatívba fordul ez az eltérés, akkor köszönt be a La Niña időszaka. Az elmúlt három évben, a megszokotthoz képest szokatlanul hosszú hideg szakasz volt, ez februárban ért véget – magyarázta a meteorológus. – Azóta semleges volt a hőmérséklet ebben a trópusi, csendes-óceáni régióban és a napokban léphetjük át az El Niño kritériumát, vagyis a plusz fél fokos melegedést.

Ennek ott helyben nyilván nagyon látványos hatásai vannak és bár egészen más a hatása Magyarország időjárására, de mi is meg fogjuk érezni.

Az El Niño hatásai hazánkra

Bár az tény, hogy csendes-óceáni melegedés bizonyos területekre melegebb időt hoz, hazánkban inkább a csapadékos, fülledt nyár lesz, amiből érzékelni fogjuk az El Niñót.

-A korábbi tapasztalatok alapján az El Niñónak akkor van markáns hatása Magyarország időjárására, ha az óceán vizének melegedése átlépi a másfél fokot és ez csak nyár végén következik be. Míg a La Niña, tehát a hideg vízfelszín nem enged annyi párolgást, emiatt kevesebb a víz a légkörben – az El Niño esetében ez pont fordítva van, tehát több a párolgás és a víz mennyisége is megnő a légkörben. Emiatt az idei nyarat össze sem lehet majd hasonlítani a tavalyival. Augusztusban valószínűleg már átlépjük a másfél fokos melegedést, emiatt pedig várhatóan húsz százalékkal több csapadék hullik majd az országban, mint tavaly – mondta a szakértő.

Csapadékos és fülledt nyárra kell számítani, amiben a hőhullámok a tavalyihoz képest várhatóan csak rövidebb ideig, nagy valószínűséggel júliusban lesznek jelen.

Tehát idén a július lesz a legmelegebb, de nem ez lesz a legmelegebb nyarunk, a fülledtség ezt megakadályozza. Ha Magyarországról nézzük, akkor az El Niño nagyjából télen éri majd el a csúcsot, ezért rendkívül enyhe télre kell számítanunk.

Megállíthatatlan a melegedés

A szakértő szerint a számok, a folyamatosan begyűjtött adatok azt mutatják, hogy a melegedés visszafordíthatatlan.

-Az, hogy az elmúlt nyolc év volt minden idők legmelegebb nyolc éve, még úgy is, hogy az utóbbi háromban a hidegebb La Niña volt jelen, több mint elég bizonyíték.

A következő tíz évben az előrejelzés 0,28-0,37 fokos melegedéssel számol és akkor vannak, akik azt mondják, hogy meg lehet oldani, vissza lehet fordítani a dolgot. A számok egészen mást mutatnak. Most két egyensúlyi állapot közti átmenetben vagyunk: kimozdítottuk az egyensúlyából a Föld éghajlatát és amíg be nem áll egy új egyensúlyi állapot, addig a helyzet nem javul majd – állítja Molnár László.

– Pár évtizeddel ezelőtt még vállalható volt a légkörben lévő szén-dioxid, most pedig már ki kell vonni belőle. Az évtizedek során egyszerűen annyi légszennyező anyagot bocsátottunk ki, hogy most egy három-négy fokos melegedés benne van a légkörben és az óceánokban.

Azért pedig, hogy most miért nem tapasztaljuk még ezt a hihetetlennek tűnő melegedést, a jégsapkák a felelősek, amelyek elolvasztásához hatalmas mennyiségű hő szükséges. A folyamat természetesen zajlik, egyre gyorsuló ütemben, a számítások alapján jövőre az erős El Niñó hatására globálisan elérhetjük a másfél fokos melegedést, aminek komoly következményei lesznek. 2040-re pedig teljesen reális forgatókönyv a Föld felszínének 2 fokos melegedése.

• felmelegedés
• El Niñó
• éghajlatváltozás