May Gábor méhész, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Baranya megyei méhészeti szaktanácsadója szerint ezt tetézi, hogy a méhlegelőket szintén komolyan érintette a szeszélyes időjárás, ami néhány mézfajta komoly drágulását is magával hozhatja. Az egyik fő gond idén (is), hogy az enyhe télben a rovarok nem tudnak mélynyugalomba vonulni. – Ha nincs hideg, akkor a királynők nem állnak le a fiasítással, ez viszont „koptatja” a téli méheket, hiszen folyamatosan repülnek, és a hideg évszakban is fent kell tartani azt a hőmérsékletet, ami a fiasításnak szükséges – mondta a szakember. A meleg telet követte a fagyos tavasz, amikor sok, számukra alapvetően fontos korai virágzású növény elfagyott. A méhészek az elmúlt 25 évből nem emlékeznek ehhez hasonló, drasztikus helyzetre. Azt prognosztizálják, hogy ez akár még állandósulhat.

Ugyancsak komoly probléma lesz nyárra az atkák számának felszaporodása, aminek a méhek szárnydeformitása, a fekete anyabölcső jelensége, a heveny méhbénulás vírusok megjelenése a következménye. May Gábor szerint Magyarországon nincs probléma még a méhsűrűséggel, mert a beporzórovar-mennyiség rendelkezésre áll, de fontos feladat olyan méhlegelőket keresni, ami segít fenntartani a méhállományt, emellett óvni, monitorozni a növényvédő szerek okozta hatásoktól-hatásokat. May Gábor megerősítette: országosan is kalkulálható az állomány 20 százalékos pusztulása. Egyelőre nincs gond a sűrűséggel, de ha tovább gyengül az ágazat jövedelmezősége, akkor pár év múlva a mainál is komolyabb hiányra kell számítani.

• méh
• méhész
• méhpusztulás