Egyre népszerűbb az ökológiai gazdálkodás Magyarországon, egy ilyen gazdaságban pedig ma már közel sem a monokultúra a jellemző, azaz nagyon sok faj egyszerre található meg az ültetvényeken. A kutatók különböző virágos növényekkel takarják le a gyümölcsfák közötti területet, ezzel pedig a növények és a hasznos rovarok is jól járnak.

Az elmúlt években a bioültetvények abszolút területmérete alapján a világ 12. legnagyobb öko-gyümölcstermelő országává vált hazánk, a mintegy 6900 hektárnyi ökológiailag művelt ültetvénnyel. Főleg a bodza, az almatermésűek, a meggy, a cseresznye, a dió a kiemelhető ebből a szempontból.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) hazánk egyedüli ökogazdálkodásra specializálódott kutatóintézete 2011-ben azért jött létre. Az intézet on-farm kutatási hálózatot működtet, amelyhez már több mint száz hazai gazdálkodó csatlakozott. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodóknál állítják be a kísérleteket, az igényeikhez igazítják a kutatási témákat, és együtt értékelik az eredményeket. „A biodiverzitás nekünk nem megfogalmazandó cél, hanem napi gyakorlat” – mondta Marján Zoltán, a programban részt vevő nagykállói biogazda.
A gazdák már eredményesen használják az ÖMKi szőlőültetvényekbe kifejlesztett élő sorköz elnevezésű keverékét, amely hazánkban őshonos évelő növényekből áll. A gyümölcsösökben most kezdődnek a vizsgálatok, jelenleg háromféle sorköztakarással kísérleteznek a szakemberek.

A gyümölcsfák közötti sorköztakarásnak számos előnye van, többek között javítja a talaj vízmegtartó képességét és minőségét. Ráadásul minél több fajból áll egy sorköztakaró növényzet, annál szövevényesebben, különböző mélységekben hálózzák át a talajt, ami javítja a talajszerkezetet. 

• ökológiai gazdálkodás
• bioültetvény