Palkovics László, a Technológiai és Ipari Minisztérium vezetőjének miniszteri meghallgatásán ellenzéki képviselők kérdeztek rá, hogy marad-e a tilalom az újabb szélerőművekre, és ha igen, mi a szakmai magyarázat.

„Ha valaki Magyarországra ránéz, látja, hogy egy medencében van, és ebben a medencében a Móri-árok az egyetlen szélcsatorna, ahol stabilan fúj a szél. Magyarország többi részén ezt már nem lehet garantálni” – mondta válaszában Palkovics, aki a szélerőmű megtérülését így bizonytalannak látja, ráadásul az energiatárolás problémája éppúgy fennáll, mint a napenergia esetén. Palkovics állítását az ELTE kutatói cáfolják, írja a Népszava.

Az ELTE Természettudományi Karának energiaföldrajzi kutatócsoportja szerint a Kárpát-medence legnagyobb része kifejezetten alkalmas a korszerű szélerőművek gazdaságos üzemeltetésére, áll a cikkben. Egy nyilatkozat szerint a 2019-es Új Európai Szélatlasz, valamint a 2020-as Globális Szélatlasz a Móri-ároknál lényegesen kedvezőbb adottságú hazai területekről is beszámol. Sopron térségében tizedével magasabb áramtermelést becsülnek például.

Hozzáteszik, hogy a több mint egy évtizedes, ma már jószerével elavultnak számító hazai szélkerekek termelési átlaga még mindig meghaladja az európai szintet.

Palkovics a szélerőművek energiatárolási problémájáról is beszélt, aminek részben van alapja, de a tudományos eredmények szerint a tárolási igényt épp a nap- és szélerőművek együttes telepítése csökkenti jelentősen, írják.

• szélerőmű
• szélenergia
• ELTE
• áramtermelés