Tam_Bau
MENÜ
2024. február 29.
Elemér
A 140 éves Törley-múlt: „Tökéletlen portékát soha nem adunk el

A 140 éves Törley-múlt: „Tökéletlen portékát soha nem adunk el"

telex.hu

Törley József alig 49 évet élt, de olyan céget hozott létre, amely története során eddig egymilliárd palack pezsgőt adott el.

Törley József 140 éve, 1882. augusztus 1-jén, „Törley József és Társa” néven jegyeztette be pezsgőgyártó vállalkozását a budapesti cégbíróságon. Budafokon jártunk, ahol a Törley Pezsgőmanufaktúra munkatársai meséltek a múltról, megmutatták a gyár pincéit, múzeumát, bemutatták termékeit. Törley József, az alapító mindössze 49 évet élt, de élete valóban fantasztikus volt, bővelkedett vicces vagy éppen tragikus történetekben, és korát is megelőző marketingfogásokkal építette vállalkozását. A tehetséges üzletember 115 éve meghalt, de a neve fennmaradt, ő és utódai összesen egymilliárd palack pezsgőt adtak el ezzel a márkanévvel. Lőrik Tamás, a Törley márkamenedzsere segítségével gyűjtöttük össze a pezsgőről és Törleyről a legjobb sztorikat.

1. Ki találta fel a pezsgőt?
A sikert mindenki magának követeli, németek, olaszok, franciák, de legyünk romantikusak. A pezsgő születésének legismertebb anekdotája szerint Dom Pierre Pérignon bencés szerzetes, Hautvillers kolostorának pincemestere volt a feltaláló, aki olykor borokat házasított, illetve már zsineggel rögzített dugókat is használt. A rosszindulatú pletyka szerint állítólag néhány palack bort eldugott magának, a jóindulatú szerint karácsonykor a baráttársait szerette volna meglepni, mindenesetre amikor a bor kinyitásánál nagy durranást tapasztalt, rájött, hogy pezsgőt gyártott.

2. Eleinte főleg a királyok itták
Eleinte az ördög italának is nevezték, mert a korabeli technológiai szinten tíz palackból hat felrobbant, ettől olyan őrült drága lett az ital, hogy csak a leggazdagabbak, elsősorban az uralkodók fogyasztották. 1730 körül indult az iparosított pezsgőgyártás, nem véletlenül Reimsben, a francia koronázóvárosban.

3. A Törley család
A délvidéki Törley családban sok ismert katona volt. Törley Bálint (a pezsgőgyár alapítójának édesapja) Kossuth Lajosnak szolgált, és vezetőjét a száműzetésbe is elkísérte. Hazatérése után is olyan büszke volt az emigrációra, hogy élete végéig úgy írta alá a hivatalos leveleit, hogy „Törley Bálint volt emigráns”.

4. József, a legkisebb fiú
Törley Bálint harmadik, egyben legkisebb fia volt Törley József (Szabadka, 1858. január 10. – Oostende, Belgium, 1907. július 28.). Ő örökségre nem számíthatott, ezért a grazi kereskedelmi akadémián pallérozta magát, ahol németül és franciául is megtanult. Először a Roederer francia pezsgőgyárban, majd a Delbeck et Cie. cégnél volt gyakorlaton, majd – bár ezt kevesen tudják – első cégét 1880-ban Reimsben, az említett francia koronázóvárosban alapította.

5. Promontor, vagyis Budafok
1882-ben hazatért, hogy a pezsgőgyártáshoz nélkülözhetetlen alapbort vásároljon, és nagyon megtetszett neki az etyeki klíma és talaj, illetve a mészkőbe vájt promontori (mai Budafok) pincerendszer, ezért 1882-ben (éppen 140 éve) hazatelepítette a gyárát.

A gyár a kor igényei alapján modern volt. Saját ládagyárat működtetett, de csigái, liftjei is voltak, és a cég az 1800-as évek végén 300 ezer palack pezsgőt készített, az 1900-as évek elején pedig már egymilliót.

6. Mániákus autós volt
Törley Józsefnek volt még egy szerelme: az autó. Egyesek szerint a 3-as, mások szerint az 5-ös számú magyarországi jogosítvány volt az övé, de két dologban biztosan első volt. Teherszállításra ő alkalmazott először autót, és dokumentáltan ő okozta az első hazai balesetet. Egy utcaseprő végezte a tevékenységét a belvárosban, majd óvatlanul lelépett az útra, a 20 kilométer/órával száguldó Törley-autó pedig fellökte. A kisebb balesetet néhány napi bérrel és pár karton pezsgővel simította el Törley, ekkor természetesen KRESZ még nem létezett.

7. A gazdag és előkelő vállalkozó
Törley József a sikeres üzletember Ferenc Józseftől nemesi címet kapott, felvette a „csantavéri” nevet is, a mai Szerbia területén található város szülöttje Dér Heni énekes, de amire vélhetően kevésbé büszke a település, Matuska Szilveszter és Dér Csaba sorozatgyilkos is innen származik.

8. Az ösztönös zseni
Törley József ösztönös marketingzseni volt. Amikor a Törley Franciaországból teherautót vett, már úgy hozatta haza, hogy hatalmas Törley felirat díszelgett rajta.

De minden létező módon hirdetett, a kor neves grafikusai készítették a plakátjait. Egyik furcsa fogása volt, hogy bár a vendéglátóhelyeken általában jó szívvel fogadták, de aki nem kért a termékéből, oda strómanokat küldött, akik üvöltve követelték a Törleyt. Miután ezt kétszer-háromszor eljátszották, általában felkerült az itallapra a termék.

A joghoz is értett, mindent levédetett, márkaneveket, formákat, logókat, betűtípust, aki valamit el akart bitorolni, azt azonnal beperelte.

9. A tragikus 25. születésnap
A cég 1907-ben ünnepelte a 25 éves születésnapját. A dúsgazdag Törley József kastélya a mai Sugárbiológiai Intézetnek helyt adó előkelő kastély volt, míg felesége Sacelláry Irén, egy görög kereskedő és bankár lánya, a közelben saját kastéllyal is rendelkezett. A fényűző, tűzijátékos születésnap évében az üzletember vakbélgyulladásban elhunyt a belgiumi Oostendében. A házaspárnak utódja nem volt, egyetlen kislányukat korábban elvesztették. Az unokaöcsök vették át a gyár működtetését.

A pezsgő és a nők
A pezsgő sokáig édes és inkább női ital volt. Fejlesztésében és népszerűsítésében is nagy szerepet játszottak a hölgyek. A pezsgőkészítés fontos tartóeszközét, a rázóállványt egy Barbe Nicole Ponsardin nevű nő találta fel, aki Madame Clicquot néven lett ismert. A talán legismertebb pezsgős pohár, a tulipánforma pedig a legenda szerint Jeanne-Antoinette Poisson, vagyis Madame de Pompadour, XV. Lajos hivatalos ágyasának bal mellét utánozza.

A híres pezsgőfogyasztó nők közül Coco Channel francia divattervező ismert mondása maradt fenn:

„Két esetben fogyasztok pezsgőt: ha szerelmes vagyok, és ha nem.”

Marlene Dietrich pedig úgy vélekedett, hogy

„a pezsgő minden napot vasárnappá varázsol”.

10. Nemzetközi sikerek
Az első világháború előtt már Németországban, Franciaországban, de a tengerentúlon is népszerű termék volt a pezsgő. Évi 2 millió palackot gyártott a gyár tradicionális technológiával, ami azt jelentette, hogy a három-négy év alatt érlelt termékekből akár 8-10 millió palackot is tárolni kellett a pincékben. A minőség annyira fontos volt a gyárban, hogy amikor rossz volt egy évjárat, kiöntötték: tökéletlen portékát a renomé miatt nem adunk el.

11. A nagy háború
A második világháború során Csepel iparterületét a szövetségesek mindenképpen tönkre akarták bombázni, és az túl közel (egy-másfél kilométerre) volt a gyárhoz. A szőnyegbombázás nagyjából meg is semmisítette a gyártást, épületet, pezsgőket, alapborokat. Volt időszak, amikor mindössze négy dolgozó maradt, de mégis folyamatosan készült Budafokon Törley pezsgő.

12. Jön a kommunizmus
A második világháború után a Törley család tagjai reklamáltak, hogy a szovjet csapatok lopnak, a fennmaradt levelezés alapján a család intézkedéseket kért. Szó se róla, az intézkedések megtörténtek, a családot kitelepítették, a pezsgőgyárat államosították. A kommunizmusban a nyugati csökevény, vagyis a pezsgő eleinte nem volt kedvelt termék. Ám aztán újabb kapacitások épültek, itthon is meghonosodott a palackos termelés mellett a tartályos gyártás. A nyolcvanas években volt év, hogy 30 millió palack készült, például a Szovjetunióba, illetve az NDK-ba.

Mi kell a pezsgőgyártáshoz?

A pezsgőgyártás három összetevője a jó minőségű alapbor, a cukros tirázslikőr, illetve az élesztő. Ezekből készül a töltőbor, aminek pontosan 24 g/l a cukortartalma. Az erjedés során a cukorból nyomás lesz, minden 4 grammból egy atmoszféra. A pezsgő az egész életét ugyanott tölti el, de a palack 2–4 évet vár, először az élesztő feldolgozza a cukrot, majd feléli önmagát is, üledéket képez, ez adja majd meg a pezsgő zamatát. Azért, hogy ez érvényesüljön, az üveget mozgatni, forgatni, pakolgatni is kell. Végül a pezsgőkészítés során az utolsó kulcslépés a degorzsálás, vagyis az, hogy az üvegből a leülepedett seprőt el kell távolítani.

13. Privatizáció és a színek
A gazdasági rendszerváltás után aztán német szakmai befektető érkezett. A Henkell & Co. Sektkellereide voltaképpen a világ vezető pezsgőcége, sok-sok leányvállalattal, de a gyártás nem mozdult, a Törley továbbra is magyar alapborból, magyar munkaerővel, Magyarországon készül. Sőt, a Törley hagyományos színei ma is ugyanazok, zöld, lila, fekete. A privatizáció után a német tulajdonos ugyan nem szerette a „papagájszíneket”, de azért rendelt egy piackutatást. Kiderült, hogy a márkaneveket nem ismerik a magyarok, csak a színek alapján tudják beazonosítani a termékeket, így a tulajdonos jobbnak látta nem bolygatni azokat.

13+1. A mai értékesítés
A Törley termékei sokfelé mennek. A magyar piacon 35 százalék a márka részesedése, míg a cégcsoporté 60-70 százalék. Talán a legmegdöbbentőbb, hogy a külpiacokon Észtország mennyire fontos. Itthon 9,7 millió ember 7 millió palackot fogyaszt el, Észtországban 1,4 millió 1,1 millió palackot, vagyis itt a legnagyobb az egy főre eső Törley-fogyasztás, de például Vietnámban az édes pezsgő megy, és Nigériában is sikeres a társaság.