Közzétette a világhálón az erdélyi fejedelmeket ábrázoló portrék digitalizált változatát a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár – írta kedden közösségi oldalán az intézmény. A Román Nemzeti Könyvtár alegységeként működő gyulafehérvári közgyűjtemény közölte: a képtárában található tizenegy értékes festmény kivételes felbontásban került fel a világhálóra, így részleteiben tanulmányozható az Erdélyi Fejedelemség egykori uralkodóinak díszes ruházata, ékszerei.

Mint írták, valamennyi festmény restaurálásra szorul, és ennek a folyamatnak volt a kötelező lépése a digitalizálás. A bejegyzés szerint a jövőben a restaurálásra is sor kerülhet, ígéretet kaptak egy, az értékmentést finanszírozó projektre. A portrékon szereplő fejedelmek nevét is felsorolják, hozzátéve, hogy a neveket latinul közlik, ahogy a festményeken is szerepel.

A képeken látható Báthory István (1571-1575), Báthory Kristóf (1575-1581), Báthory Zsigmond (1581-1594, 1594-98, 1598-99), Báthory András (1599), Bocskai István (1604-1606), Rákóczi Zsigmond (1607-1608), Báthory Gábor (1608-1613), Bethlen Gábor (1613-1629), I. Rákóczi György (1630-1648), II. Rákóczi György (1648-1657, 1659-1660) és egy ismeretlen portréja.

A digitalizált festmények a gigapan.com oldalon tekinthetők meg a Transylvanian Princes címszó alatti galériában.

A kommunizmusban államosított, a római katolikus egyház által máig visszakövetelt Batthyáneum könyvtár vezetősége január végén jelentette be, hogy befejeződött a képtár tizenegy fejedelemportréjának a digitalizálása. Az eljárás során új felfedezést is tettek: nagyítással Báthory Gábor (1608-1613) fejedelem bal szemében egy A, jobb szemében egy I betűt találtak – feltételezéseik szerint az ismeretlen festő iniciáléit.

A könyvtár hosszú szünet után tavaly augusztusban indította újra digitalizálási programját. Első lépésként több ősnyomtatványt és középkori dokumentumot tettek elérhetővé a digitool.bibnat.ro oldalon.

A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított tulajdon, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakérnek a román államtól. 1998-ban a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el a visszaszolgáltatásáról, ezt azonban nem hajtották végre. A későbbi kormányok Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva úgy vélték, hogy a román állam is jogot formálhat a gyűjteményre. Az ingatlan és közgyűjtemény restitúcióját 2021 májusában jogerősen elutasította a román legfelsőbb bíróság.

A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot is magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 2002-ben 25 millió dollárra biztosították, amikor rövid időre Németországba szállították.

• könyvtár
• Erdély
• fejedelem
• festmény