Tam_Bau
MENÜ
2024. június 14.
Vazul
Százezer agrárgazdaság tűnt el tíz év alatt hazánkban

Százezer agrárgazdaság tűnt el tíz év alatt hazánkban

agrarszektor.hu

2023-ban már csak 196 ezer agrárgazdaság működött Magyarországon, amely nagyarányú visszaesést jelent 2010 óta.

Összesen 196 ezer agrártevékenységet végző gazdaság működött hazánkban 2023 nyarán, ez 19 százalékos visszaesést jelent három év alatt. Továbbra is megfigyelhető az a trend, hogy visszaszorul az állattartás. Míg a növénytermesztő gazdaságok aránya tovább emelkedett ebben az időszakban, az az állattartással foglalkozó gazdaságok nagymértékben visszaszorultak – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki eredményközlő sajtótájékoztatóján. Az elmúlt három évben a gazdatársadalom elöregedése is folytatódott, de jó hír, hogy emelkedett a felső- és középfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkező gazdaságirányítók aránya, amely nemzetközi összevetésben még mindig meglehetősen alacsony.

Két hónapja zárult le a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Agrárium 2023 mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírása, amelynek első, előzetes eredményeit csütörtökön közölték. A tízévente elvégzett agrárcenzust a 3-ra és 6-ra végződő években nagyarányú gazdaságszerkezeti összeírás egészíti ki az Európai Unióban, amely részletesebb képet közöl a mezőgazdaság egészéről – mondta el az eseményen Valkó Gábor, a KSH Statisztikai Igazgatóságot irányító elnökhelyettese. Az Agrárium 2023 hazánk második legnagyobb mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírása, melyet országszerte 941 településen mintegy 74 ezer egyéni gazdaság és 11 ezer gazdasági szervezet bevonásával hajtott végre a KSH.

Sorra tűnnek el a termelők

A felmérésből kiderült: 2023-ban már csak 196 ezer agrárgazdaság működött Magyarországon, amely nagyarányú visszaesést jelent 2010 óta, amikor még 351 ezer szereplő alkotta a mezőgazdaság egészét, de még 2013-ban is 297 ezren voltak, vagyis 10 év alatt 100 ezer gazdaság tűnt el.

Idén már csupán a gazdaságok 14 százaléka volt állattartó, mérséklődő számuk mellett csökkent az állatállomány is, vagyis nem képes ellensúlyozni a koncentráció az állomány visszaszorulását. Idén nyáron már csak 2,6 millió sertést tartott 25 ezer termelő, ám a baromfiállomány ugyanakkor 34 millió volt.

A szarvasmarhák közel 60, a sertések 83 százalékát a gazdasági szervezetek tenyésztik, vagyis az agrárcégek azok, akik a hazai állattartást továbbra is a felszínen tartják.

Ez egyébként bizonyos országokban hasonlóan alakul, a dél-európai országokban is növekszik a növénytermesztők aránya, míg az északi tagállamokban, és a Benelux-országokban még őrzi az állattartás a pozícióit.

A gazdák harmada nyugdíjas korban

Folytatódott az agrártársadalom elöregedése, a 65 éves és annál idősebb gazdaságirányítók aránya meghaladta a 35 százalékot, míg 35 év alatti irányítók aránya csupán 5 százalék alatt volt. Jellemző az is, hogy 10 gazdaságirányítóból 7 férfi volt Magyarországon. Némileg nőtt az agrárvégzettséggel gazdálkodók aránya, ám a gazdaságok 54,9 százalékát ma is agrárvégzettség nélkül irányítják a szereplők.

Az ország teljes agrárterülete 5,1 millió hektárt tesz ki, ez az ország területének 55 százaléka, amely uniós szinten is kiemelkedő arány. Ennek túlnyomó része, 82 százaléka szántó, 16 százaléka pedig gyep.

Elaprózott szerkezet

A szántót uralja a gabona, mintegy 60 százalékos arányban. A búza és a kukorica ezen belül is meghatározó, ez a két növény együttesen adja a szántóterület 72 százalékát. Az átlagos szántóterület ugyanakkor meglehetősen kicsi, továbbra is csupán 29,8 hektár. A mediánérték ennél is kisebb, mindössze 5,1 hektárt tesz ki.

Zöldségfélék termesztése 80 ezer hektáron folyik, amelyet döntően a csemegekukorica ural. Gyümölcsültetvény 83 ezer hektáron található, itt az alma, a meggy és a dió dominál, csökkent ugyanakkor az őszibarack termőterülete. Általában idősödő gyümölcsültetvényekről beszélhetünk, amelyeken nehezebb eredményes gazdálkodást folytatni, az új telepítések hiányában pedig tovább csökkenhet a teljes termőterület.

Továbbra is elaprózott a birtokszerkezet, a számosságában legjelentősebb területnagyság az 1-5 hektár közötti terület, a legkisebb gazdaságok esetében legkiemelkedőbb a megszűnés, mintegy 29 ezer egy hektáros gazdaság tűnt el három év alatt.

A mezőgazdasági terület közel négyötödét viszont olyan irányítók használják, akiknek legalább középfokú végzettsége van.

Nőtt az öntözött terület nagysága

Jó hír, hogy növekedett az öntözött területek aránya, 2023-ban az összterület 5 százaléka öntözhető, a 3 százaléka ténylegesen öntözött volt. Három év alatt 40 ezer hektárral nőtt az öntözött területek nagysága.

Az eseményen elhangzott: fejlődik az agrárdigitalizáció idehaza, de 10 gazdaságból 7 továbbra is a papíralapon gyűjti az információkat, igaz, a gazdaságok 6 százaléka vezetői információs szoftvereket használ. A szabályozások szigorodása miatt csökkent a drónhasználat három év alatt.

A felmérés során mintegy 70 ezer egyéni gazdaságot vizsgáltak, nekik online kitöltésre nyílt lehetőség. Az eseményen elhangzott: az online adatszolgáltatást követte az összeírás szakasza, ennek során azokat a gazdaságokat keresték fel, akik nem éltek a számítógépes adatszolgáltatás lehetőségével. Mintegy 4 ezer kiemelt egyéni gazdaság számára, amelyek állatokat tartanak, kötelező volt az online kitöltés. Az adatfelvétel teljes mértékben elektronikus volt, ennek köszönhető, hogy az előzetes eredményeket már 60 nappal az összeírás lezárulta után közzé tudja tenni a KSH.