Órákkal azt követően, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, Mihail Gelfand, a Szkolkovo Tudományos és Műszaki Intézet bioinformatikusa lemondta összehasonlító genomikáról szóló szokásos előadását, és helyette egy őszinte Zoom-beszélgetést folytatott hallgatóival – írja a Science. A kutató összeszedte azokat a nyomasztó politikai eseményeket, amelyeknek szemtanúja volt: átélte a Szovjetunió 1991-es felbomlását, az 1993-es polgárháborúszerű állapotokat, valamint a Krím 2014-es annexióját. Gelfand szerint ezek az események fájó sebként maradnak az emberrel, hallgatóin pedig a szomszédos ország megtámadása után eluralkodott a tehetetlenség érzete.

Moszkva háborút indított Kijev ellen. Az oroszok három irányból vezénylik a támadást. Orbán Viktor elítélte az orosz katonai fellépést, a külügy berendelte az orosz nagykövetet. Az uniós vezetők este tanácskoznak. Sokan tartanak a magyar határ felé. A budapesti orosz nagykövetség előtt több ezren tüntettek. Percről percre követjük az eseményeket.

A beszélgetést követően több tanuló csatlakozott a háborúellenes tüntetésekhez, melyeken több száz embert tartóztattak le. Gelfand eközben, akinek felesége félig ukrán, egy tiltakozó levélhez gyűjtött aláírásokat. A dokumentumot a TrV-Naukán, egy független tudományos híroldalon mutatták be, amelynek szerkesztésében a kutató is részt vesz.

A levelet eddig több száz tudós és tudományos újságíró írta alá.

A dokumentumban elítélik a háborút, és azt írják, az eset miatt Oroszország páriává fog válni. Az aláírók úgy gondolják, hogy a tudományos munka is ellehetetlenül majd a többi országtól való elszigetelődés hatására. A kutatók aggodalma már most igazolódni látszik, az Egyesült Királyság, Kanada, Franciaország, Lengyelország és az Egyesült Államok matematikai társaságai bejelentették, hogy nem vesznek részt a júliusi Nemzetközi Matematikai Kongresszuson, amelyet Szentpétervárban fognak megrendezni.

Gelfand csütörtökön a Science-nek adott interjút, miközben az orosz csapatok folyamatosan nyomultak előre. Mint nyilatkozta, egyik hallgatójának múlt pénteken még azt mondta, nem lesz háború.

Ostoba voltam. Alábecsültem az őrültség mértékét – tette hozzá a szakértő. A kutató tanulóira bízta a döntést, hogy bekapcsolódnak-e a tüntetéseken, azt ugyanakkor kiemelte, hogy erkölcsileg nem kötelességük részt venni. A hallgatóknak azt tanácsolta, hogy amennyiben szüleik tőlük függenek, ne menjenek el tüntetni. „Senkinek sem kell hősnek lennie” – nyilatkozta.

Gelfandék a levéllel három célt akar elérni. Először is tudatosítani akarják, hogy az orosz tudományos közösség nem egyenlő az orosz vezetéssel. Emellett az ukrán kollégáknak is meg szeretnék mutatni, hogy tiltakoznak a kormány döntésével szemben, és minden tőlük telhetőt megtesznek. A harmadik cél ezek kommunikálása a nemzetközi közösség felé annak reményében, hogy az Oroszország elleni lépések nem büntetik majd azokat az oroszokat, akik elítélik az ország cselekedeteit.

A kutató azt mondta, aggódik, hogy az elszigeteltség miként fog hatni az orosz tudományos közösségre. Mint hozzátette, már most is meglehetősen nehéz helyzetben vannak, bizonyos felszerelések beszerzése például jelenleg sem könnyű. Bár a krími események után sikerült fenntartani a kapcsolatot az orosz és az ukrán kutatók között, Gelfand szerint ennek most vége lehet.

• Mihail Gelfand
• kutató
• orosz-ukrán háború