A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) következetesen végzi a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletét. A hivatal szakemberei a tavalyi évben is számos ellenőrzést folytattak annak érdekében, hogy visszaszorítsák az illegális fakitermelést és kereskedelmet. A 2022-es vizsgálatok összefoglalója alapján Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye extrém magas kockázatúvá vált, de több további vármegye esetében is történt változás.

Mely megyék a legérintettebbek?

A Nébih minden évben közzéteszi elemzését, amelyben az illegális fakitermelések és fakereskedelem alakulását vizsgálja megyei bontásban. Az elemzésben hivatalunk immár hat év adatait vetette össze, ennek köszönhetően bizonyos trendek is kirajzolódnak - közölték a Nébih szakemberei.

Az egyes vármegyék és Budapest főváros kockázati besorolása évente felülvizsgálatra kerül. Az elemzés tehát hatodik éve készül hasonló szisztémával, így az időközben keletkező új információk birtokában a kiértékelés módszere is finomodott.

Emiatt már a 2021. évi elemzésnél a kockázati besorolás finomításra került a fenti ábra szerinti kategóriák bevezetésével, továbbá a gyűjtött statisztikai adatok átlagolása megszűnt a 2021. évi elemzésnél. Ezek figyelembe vételével a besorolásbeli változások – az elemzésbe bevont korábbi évekre visszamenően is – pontosabban nyomon követhetőek.

Ennek mentén a 2022. évi adatok feldolgozását követően a vármegyék besorolása a következők szerint alakult:

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 2022. évben már extrém magas kockázatú vármegye lett, de az azt megelőző öt évben is nagyon magas kockázati besorolású volt.
Pest vármegye továbbra is a nagyon magas kockázati besorolású, az utóbbi három évben jelentős mértékben nem változott a kockázati pontszáma.
Baranya, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala vármegyék magas kockázati besorolást kaptak. Somogy vármegye kivételével a többi vármegye kockázati besorolása egy kategóriát romlott. Nógrád és Zala vármegyék kockázati pontszáma jelentősen megnövekedett 2021. évhez képest, míg Baranya vármegye kockázati pontszáma kismértékben romlott 2020. óta.
Bács-Kiskun vármegye közepesen magas kockázati besorolást kapott, mely egy kategóriányi javulást jelent a korábbi évek besorolásához képest. -
Budapest, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna vármegyék közepes kockázati besorolást kaptak. Míg Hajdú-Bihar és Tolna vármegyék kockázati besorolása egy kategóriát javult, addig Budapest kockázati besorolása egy kategóriát, míg Győr-Moson-Sopron vármegye két kategóriát is romlott. JászNagykun-Szolnok vármegye besorolása nem változott.
Csongrád-Csanád, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém vármegyék az alacsony közepes kockázatú vármegyékhez tartoznak. Fejér, Heves, Vas és Veszprém vármegyék kockázati besorolása egy kategóriát javult, míg Csongrád-Csanád és Komárom-Esztergom vármegyék kockázati besorolása nem változott 2021. évhez képest.
Békés vármegye alacsony kockázati besorolást kapott, kockázati pontszáma öt év alatt egyértelműen javult.

Milyen büntetés, bírság jár annak, akit falopáson kapnak?

A falopás felderítése a rendőrség hatáskörébe tartozik, a Nébih az illegális faanyag kereskedelmi tevékenységet vizsgálja. Tekintettel arra, hogy az illegális fakereskedelmi tevékenység elleni kötelező fellépést az EU szintjén egységesen hirdették meg, így a szankciók és az alkalmazható intézkedések is elég széles körben lettek meghatározva. Az EU az illegális fakereskedelem visszaszorításával szeretné csökkenteni az erdőírtásokat, ezzel mérsékelve a klímaváltozás hatásait. Az uniós szinten meghatározott szankciók: az illegális eredetű fatermékek elkobzása, az adott faanyag kereskedő tevékenységének felfüggesztése és tiltása, valamint a bírság. A hazai szabályozás szerint az erdővédelmi bírság felső határa természetes személyek esetében ötvenmillió forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében ötszázmillió forint.

A hivatal EUTR felügyelői tavaly 518 eljárást folytattak le, és a megelőző jellegű hirdetés-ellenőrzések során 8521 jogszerűtlen hirdetést töröltettek. Az összes kirótt bírság értéke meghaladta a 63 millió Ft-ot, az elkobzott bevétel csaknem 47,2 millió Ft, míg a zár alá vett vagy elkobzott faanyag mennyisége 636,7 m3 volt 2022-ben.

De mi lesz a már kivágott fákkal? Hova kerülnek?

A jogszerűtlenül kitermelt faanyagot nem lehet kereskedelmi forgalomba hozni, ha ez mégis megtörténik, és a hatósági eljárás során erre fény derül, akkor a Nébih elkobozza az érintett faanyag tételeket. Az eljárás lezárását követően az ilyen tételeket – pályázati rendszer útján – ingyenesen átadja a hatóság önkormányzatok, egyházak és közhasznú szervezetek részére, akik azt a rászorulók számára továbbítják. Az éppen aktuálisan pályázható faanyag tételek listája és a pályázati útmutató hivatalunk honlapján érhető el.

 

• favágás
• fakitermelés
• fakereskedelem