Két és fél évvel ezelőtti megkeresés alapján három gyanúsnak tűnő cég közül kettő esetében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem látta indokoltnak piacfelügyeleti eljárás megindítását. A harmadikkal szemben igen, ám nem állapított meg jogsértést. Mindössze annyit sikerült elérni, hogy az MNB ügyféledukációs kommunikációs kampányt indított a lakásért életjáradék ajánlatokkal kapcsolatban – írja az mfor.hu.

Két és fél évvel ezelőtt hívta fel a portál a figyelmet arra, hogy bár egy törvénymódosítás szerint 2015-től már csak biztosítók nyújthatnak életjáradékot, több cég is biztosítói licenc híján köt 62 év feletti személyekkel – zömében nyugdíjasokkal – olyan szerződést, hogy a lakásuk megvételéért cserében a halálukig havonta egy meghatározott összegű járadékot fizetnek.

A lakásért életjáradék program lényege az MNB honlapján elérhető tájékoztatás szerint, hogy egy szolgáltató megvásárolja az időskorú ingatlanát, de a vételárat nem azonnal, egy összegben fizeti ki, hanem az eladó haláláig minden hónapban egy adott mértékű életjáradékot folyósít. Az eladó a szerződésben megállapodottak szerint az ingatlanban maradhat, vagyis annak tulajdonjogát átadja, de azon holtig tartó haszonélvezeti joga marad fenn.

Feltétel, hogy az ingatlan tulajdonjogát az adhatja el életjáradékért, akinek az ingatlan 100 százalékig a saját tulajdonában van (házaspár esetén a házaspár teljes tulajdonában).

Az időskorú nemcsak havi járadékban, hanem egy járadékösszegben is részesülhet, ami általában az ingatlan értékének 5-35 százalékáig terjedhet. Értelemszerűen minél nagyobb az egyösszegű kifizetés, annál alacsonyabb a havi járadék összege.

Mint korábban megírtuk, ezeket a konstrukciókat szerencse szerződésnek is szokták hívni, ami arra vonatkozik, hogy szerencse kérdése, ki „jár jól”.

A szerencse attól függ, hogy az idős fél mikor hal meg.

Például, ha a szerződő felek megállapodnak abban, hogy egy 50 milliót érő lakás esetén az eltartó kifizet 25 milliót, utána pedig havonta mondjuk 100 ezret. Amennyiben az eltartott 30 évig él, akkor ez nem érte meg, mert többet is fizetett az eltartó, ráadásul a lakás is amortizálódott. Viszont ha valaki a szerződéskötés után „csak” 5 évig él, akkor egyértelműen a másik félnek „volt szerencséje”.

Az mfor.hu 2021 márciusában alapos internetes kutatást követően három, nem biztosítóként lakásért életjáradékos szolgáltatást nyújtó társaságra bukkant. Ezek:

Mindegyiküket megkeresték a megadott elérhetőségeiken, ám nem kaptak választ. Később megkeresték a biztosítók felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bankot, amely bejelentésként értékelte a portál érdeklődését.

A 2021. március 29-én tett, bejelentés kapcsán azonban csak most engedélyezte az MNB, hogy az állásfoglalását nyilvánosságra hozzák: á

A jegybank megvizsgálta a bejelentésben részletezett tevékenységeket és megállapította,

A Rest & Providence Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a Korona Életjáradék Program kapcsán nem merül fel az MNB hatáskörébe tartozó engedély vagy bejelentés köteles tevékenység végzésének gyanúja, így az MNB nem indít piacfelügyeleti eljárást
A Nurse Humánegészségügyi és Szolgáltató Kft.ellen piacfelügyeleti eljárást indítottak, de mostanra kiderült, hogy ez is zavartalanul folytathatja tovább a tevékenységét. Ez a vállalkozás volt a legsikeresebb a három közül:, az elmúlt öt évben folyamatosan növelte az árbevételét, az 2022-ben már megközelítette a 378 millió forintot. Ráadásul forgalmának bővülését végig nyereség kísérte, tavaly például 62 milliós. A céget 2012-ben alapított három magánszemély közül kettő, Ferencz Rita és Laskovics Gergely még ma is tulajdonos.
Annyi foganatja mégis lett a megkeresésnek, hogy a jegybank ügyféledukációs kommunikációs kampányt indított a lakásért életjáradék ajánlatokkal kapcsolatban.

• nyugdíjas
• életjáradék
• ingatlan