Kereskedelmi háború készül a brexit után?
Az Egyesült Királyság és az Európai Unió készül a legújabb összecsapásra a brexittel.
A brit kormány eljutott oda, hogy határidőt adott magának arra, meddig kell rendeznie vitáját az EU-val az úgynevezett északír protokollról, azaz az Észak-Írországot és Nagy-Britanniát elválasztó de facto vámhatárról, amitől meg akar szabadulni. A történetnek többféle csúnya végkimenetele is lehet.
Az Egyesült Királyság és az Európai Unió készül a legújabb összecsapásra a brexittel, ezen belül az úgynevezett északír protokoll rendezésével kapcsolatban – írja a helyzetet és annak lehetséges következményeit soroló cikkében a Bloomberg. David Frost, a brit kormány brexitügyi minisztere világossá tette, hogy London lényeges változást akar ezen a téren. A protokollra azért van szükség, mert az Egyesült Királyság külön vámrezsimbe került az EU-hoz képest, kivéve Észak-Írországot, amely bent marad az EU vámuniójában és egységes piacán.
Ez utóbbi a feltétele annak, hogy az északír-ír határ továbbra is jelképes maradjon, ami az erről szóló 1998-as nagypénteki egyezmény óta biztosítja a protestáns és katolikus írek közti békét (vagy inkább meghatározatlan időre szóló fegyverszünetet). Így azonban de facto vámhatár jött létre Nagy-Britannia és Észak-Írország között, amelynek működéséről 2019 végén megállapodást kötött Boris Johnson miniszterelnök előző kormánya és az EU. E szerint a Nagy-Britanniából Észak-Írországba szállítandó áruk uniós vámkezelését és szabványügyi ellenőrzését az EU megbízásából a brit hatóságok végzik el. Ez az északír protokoll.
A briteknek 2021 elejétől kezdve kellett volna ezt érvényesíteniük három hónap türelmi idővel, de több ok miatt is vonakodnak ezt megtenni. Először is az északír brit unionista pártok ellenzik a protokollt, mert úgy vélik, hogy ez az első lépés országuk kiválása felé az Egyesült Királyságból. Másodszor az Ír-tengeren húzódó de facto vámhatár szétválasztja az Egyesült Királyság két alkotmányos részét, amit, úgy tűnik, a brexiter londoni kormány nem visel el. Harmadszor az északír protokoll betartása felett az Európai Bíróság őrködik mint joghatóság, amit elfogadhatatlannak tartanak, lévén a brexit lényege, hogy ettől minden téren megszabaduljanak.
Határidő
A brit kormány úgy döntött, az eddigi folytatott huzavona helyett kenyértörésre viszi a dolgot, ezért nyilvánosan vállalt egy határidőt - mégpedig novembert - a 2019-es megállapodás felülvizsgálatára. Az Európai Bizottság illetékes biztosa, Maros Sefcovic szerint a szakértői tárgyalások az év végéig vagy még azon is túl elhúzódhatnak. A bizottság az élelmiszerek és a gyógyszerek észak-írországi szállításának simábbá tételére tett javaslatokat, ám ez nem érinti azt, ami igazán csípi London szemét, az Európai Bíróság joghatóságát. Ezért kevés a kompromisszumhoz.
A brit kormány a 2019-es brexitmegállapodás 16. cikkelye alapján megteheti, hogy egyoldalúan felfüggeszti a protokoll betartását, ha az nagyon veszélyezteti a kereskedelmet vagy komoly gazdasági, illetve politikai gondokkal fenyeget. Egy ilyen lépést azonban egy hónapos türelmi idő követné, amely alatt a felek tárgyalnak a lehetőségekről a felfüggesztés tényleges életbe lépését megelőzően. Emellett az EU-nak joga van egy ilyen döntésre hasonló válaszlépéseket tenni.
Sötét következmények
Az EU ebben a helyzetben súlyos választás elé kerülne. Az egyik lehetőség, hogy vámellenőrzést léptet életbe az ír-északír határon az egységes piac védelme érdekében, ám ez borítékolhatóan a kétféle vallású, brit unionista és nacionalista írek közti viszály kiéleződéséhez vezetne. Ezért az unió vezetése folyamatosan arról beszél, hogy kizárja ezt a lehetőséget.
Az alternatíva azonban a brit-EU kereskedelmi háború, ami azzal kezdődhet, hogy az északír protokoll egyoldalú felmondására válaszul az unió a 2020 végén kötött brit-EU kereskedelmi szerződés egy részét rúgja fel egyoldalúan. Például bizonyos érzékeny iparágakban vámokat vet ki a brit árukra vagy megszigorítja a Csatornán folyó árucsere vámellenőrzését.
Ennek aztán az lehet a következménye, hogy megbomlik az uniós országok egysége, amely eddig a brexitre adott válaszban érintetlen volt. Franciaország kész a keménykedésre, de például Németország, amelynek autóipara számít a brit importra már kevésbé nyitott erre. A kereskedelmi háború súlyos károkat okozna mindkét fél vállalatainak, miközben a globális szállítási láncok széttöredezése és az elszálló energiaárak már így is sújtják őket. A brit export 43, az import 52 százaléka a kontinensre irányul, illetve onnan származik. A konfliktus megnehezítené a külügyi és biztonsági együttműködés folytatását is a felek között.
.jpg)
