A helyiek az erkélyekről és ablakokból tányérokat, poharakat és egyéb konyhai eszközöket dobálnak az utcára. Bár elsőre vandalizmusnak tűnhet, valójában egy régi, mély jelentéssel bíró hagyományról van szó.

Ezt a szokást trencà de perols-nak nevezik, és a valenciai húsvéti ünnepségek egyik legjellegzetesebb eleme. Különösen a történelmi halásznegyedekben – mint például El Cabañal, Cañamelar és El Grao – él tovább, ahol a hagyományokat generációról generációra örökítik. A rituálé csúcspontja nagyszombat éjfélén jön el, amikor a harangok Jézus feltámadását hirdetik. Ebben a lakók egyszerre kezdenek edényeket, tányérokat, régi cserépedényeket, sőt akár vödröket is az utcára dobálni.

A darabokra törő tárgyak hangja nagy zajt kelt, amely betölti az utcákat, és látványos, kaotikus hangulatot kölcsönöz az ünnepnek. A hagyomány mögött erős szimbolika áll: a csörömpölés az élet győzelmét jelképezi a halál felett, és a húsvéti gyász végét jelenti. Az edények összetörése egyben a múlt elengedését is szimbolizálja – azt, hogy a régit magunk mögött hagyva új kezdetet ünneplünk. Ez a közös hagyományőrzés így egyfajta kollektív megtisztulásként is értelmezhető. 

• Húsvét
• hagyomány
• népszokás