Csökken Magyarország lélekszáma
9 millió 604 ezren élnek Magyarországon.
Az elmúlt 11 évben a halálozás miatt 464 ezerrel csökkent a lakosságszám, viszont 131 ezer bevándorló érkezett. A népesség 18 százaléka Budapesten él.
Közzétette a tavaly október-novemberi népszámlálás első előzetes eredményeit a Központi Statisztikai Hivatal. Kovács Marcell, a népszámlálás vezetője csütörtök délelőtti sajtótájékoztatón elmondta:
2022. október 1-jén, a népszámlálás eszmei időpontjában Magyarország lakossága 9 millió 604 ezer fő volt, a lakások száma pedig 4 millió 593 ezer.
Hozzátette, hogy a legutóbbi két népszámlálás közötti időszakban mind a születések, mind a halálozások száma ingadozott. A 2011-es év jelentette a mélypontot a születési statisztikában, de azóta egyre több gyerek született.
A teljes népességből 4 millió 613 ezer férfi, 4 millió 991 ezer nő, a 14 év alattiak száma 1 millió 407 ezer.
Az idősödő korszerkezet miatt az országban nő a természetes fogyás jelensége, vagyis egyre többen hunynak el. A legutóbbi, 2011-es népszámlálás óta 464 ezerrel csökkent a lakosság száma, ezt mérsékelte a 131 ezres bevándorlás, a népesség száma így 11 év alatt 333 ezerrel csökkent
Tavaly október 1-jén a népesség 21 százaléka időskorú, a gyermekkorúak aránya pedig 15 százalék volt.
Területileg is nagy volt az eloszlás. Mindössze Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyében nőtt a lakosság száma, a természetes fogyás Békésben volt a legnagyobb. A legtöbben Pest vármegyébe költöztek. Érdekesség, hogy bár minden településtípus esetében csökkent a lakosság, de a községekben ennek aránya kisebb volt (1,8%), mint a megyei jogú városokban.
Az ország legsűrűbben lakott térsége Budapest (ahol a lakosság 18 százaléka él), a vármegyék közül pedig Pest, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron. A legkisebb Somogy vármegye népessége.
További érdekességek az előzetes adatokból:
2011 és 2022 között 318 ezer fővel, 19%-kal nőtt a 65 éves vagy annál idősebb népesség száma és teljes népességen belüli aránya. Ezzel párhuzamosan a 0–14 éves gyermekek csoportja kismértékben, a 15–64 éves aktív korúaké számottevően csökkent.
Budapesten 1 millió 682 ezren élnek, ezt követően az ország legnépesebb térsége Pest vármegye (1 millió 339 ezer fő). A legkisebb népességszámú vármegyénk Nógrád, ahol mindössze 183 ezer főt számláltak.
Az ország legsűrűbben lakott térsége Budapest, a vármegyék közül pedig Pest, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron emelkedik ki. A legritkábban lakott Somogy vármegyében alig negyedannyian laknak egy km²-en, mint Pest vármegyében.
A gyermekek aránya Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a legmagasabb (17%). Arányaiban a legtöbb időskorú (25%) Zala vármegyében él.
Magyarország lakásállománya folyamatosan nő: 2022-ben 4,6 millió lakás volt az országban, ez 4,6%-több, mint 11 évvel ezelőtt.
Nem volt zökkenőmentes
Magyarország utolsó hagyományos népszámlálása – a jövőben kizárólag adminisztratív források feldolgozásából fogják kinyerni az adatokat – tavaly október 1. és november 28. között zajlott. Ezen belül két részre oszlott: október 16-ig online lehetett kitölteni a kérdőívet, majd a számlálóbiztosok keresték fel a háztartásokat.
A KSH annyit már korábban elárult, hogy a határidőig 4,6 millió lakás- és 9,2 millió személyi népszámlálási kérdőív érkezett be, ez közel 400 ezerrel kevesebb, mint a hazai népesség. Mintegy 7 millió kérdőív online érkezett be, ami minden előzetes várakozást felülmúlt.
Az adatgyűjtés nem volt teljesen zökkenőmentes, az első napon terheléses támadás érte a weboldalt, majd hálózati hiba miatt a személyes népszámlálás is akadozott.
A beérkezett adatokat stratégiaalkotáshoz, fejlesztések, reprezentatív felmérések megalapozásához, az egy főre eső GDP megállapításához, döntések előkészítéséhez használják majd. A részletes adatok publikálása 2023 őszén várható.
