Az osztrák kormány összesen 10 kifogással élt, hogy a magyar kormány versenyeztetés nélkül ítélte oda a Roszatomnak a beruházást. Érdemes talán megemlíteni, hogy az osztrákok nem kifejezetten a magyar atomerőmű-beruházásra pikkeltek, ugyanígy pert indítottak az Angliába tervezett Hinkley Point C nevű erőmű engedélyezése ellen, ami a Paks 2-höz hasonlóan állami támogatást kapott. Ebben az ügyben a törvényszék elsőfokon elutasította az osztrák keresetet, majd 2020-ban ezt az Európai Bíróság jogerősen megerősítette. Ebben az ügyben több olyan döntést is hozott a bíróság, ami megalapozhatta a Paks 2 ügyében hozott döntést. Például megállapította a bíróság, hogy az uniós jog szerint nem kell bizonyítani az objektív közérdek meglétét ahhoz, hogy legitim állami támogatásban lehessen részesíteni egy hasonló beruházást. És azt is kimondta, hogy minden tagállamnak saját joga megválasztani a saját energiamixét, vagyis ha egy tagállam atomerőművet akar építeni, szíve joga.

Az EU bíróságának első fokú döntéseit hozó törvényszék lényegében egy keresetben sem adott igazat az osztrák kormánynak. A bíróság szerint az állami támogatás megítélésében például - az osztrák állásponttal szemben - lényegtelen, hogy a magyar kormány versenyeztetés nélkül adta oda a projektet az orosz vállalatnak, mert az nem változtatná meg az állami támogatás célját, vagyis azt, "hogy üzemeltetés céljából térítésmentesen rendelkezésre bocsássanak két új reaktort, sem pedig a támogatás kedvezményezettjét, amely a Paks 2 társaság." Ráadásul a törvényszék szerint a bizottság megalapozottan hivatkozott arra a korábbi értékelésre, hogy nem sérti az uniós jogot, hogy a projektet közvetlenül odaítélték a Roszatom cégének.

 

• Paks II
• atomerőmű
• Roszatom