A Harvard Egyetem orvosi karának kutatói megállapították, hogy gyakrabban fordulnak elő kutyaharapásos esetek olyan napokon, amiket magasabb hőmérséklet, nagyobb UV-sugárzás vagy magasabb levegőszennyezettség jellemez.

A kutatók szerint az eredményeket még meg kell erősíteni, de az összefüggés nem meglepő, hiszen korábbi tanulmányok már az embereknél és más állatoknál is kapcsolatot találtak a hőség és a megnövekedett agresszió között.

A kutatók nyolc amerikai város (köztük New York és Los Angeles) nyilvánosan elérhető, 2009 és 2018 között regisztrált kutyaharapási adatait vizsgálták, majd azokat összevetették az adott városok napi időjárási és szennyezettségi adataival. A vizsgált időszakban közel 70 ezer kutyaharapást jegyeztek fel.

Az eredmények alapján az UV-sugárzás felelt a harapásos esetek legnagyobb növekedéséért: a tűző napfény 11 százalékkal több kutyaharapást eredményezett az alacsonyabb UV-értékekkel jellemzett napokhoz képest. A magas hőmérsékletű napokon 4, a magas ózonszinttel jellemzett napokon pedig 3 százalékkal volt több az ilyen eset, míg a csapadékos napokon kevesebb kutyaharapás fordult elő.

A Scientific Reportsban közölt tanulmánynak persze megvannak a korlátai, a kutatóknak nem volt adatuk például az olyan tényezőkről, hogy a harapós kutyákat ivartalanították-e, hogy milyen fajtákról volt szó, vagy hogy milyen kapcsolat volt az elkövető állat és a – hőség miatt esetleg szintén agresszívabb – humán áldozat között. Így a környezeti tényezők és a kutyaharapás között nem lehet ok-okozati összefüggést megállapítani.

A szerzők ugyanakkor megjegyzik, több korábbi tanulmány talált már kapcsolatot a hőség és bizonyos állatok agresszívabb viselkedése között. Az emberek esetében például már szintén kimutatták, hogy a magas hőmérséklet és a légszennyezettség mértéke is befolyásolja az erőszakos bűncselekmények számát.

 

• kutya
• agresszió
• hőség
• kutyaharapás