Az aktualitásokról beszélgettünk Kocsner Antallal, az Országos Magyar Vadászkamara Tolna Megyei Területi Szervezetének elnökével és Dr. Király Istvánnal, a szervezet titkárával.

– Térségünk vadászterületein többségben vannak a nagyvadfajok az apróvad-állománnyal szemben, emiatt nagyon sok külföldi bérvadász jár vissza. Helyzetünket alapvetően meghatározza, hogy két nagy erdőgazdaság működik a megye területén, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt., valamint a Gyulaji Erdészeti és Vadászati Zrt., az általuk kezelt területeken élő gím- és dámszarvas-állomány komoly vonzerőt jelent. Éves szinten, a járványidőszakot megelőzően, 70-30 százalékot ért el a külföldi- és hazai vadászok aránya a megyében – szemben a másutt jellemző 50-50%-kal –, ami a Covid-19 járványidőszak miatt felborult. Teljesen megszűntek a külföldi vadászengedély-kérelmek, így 70%-os a tavalyi évben a visszaesés, mondta Dr. Király István titkár, hozzátéve, hogy Tolna megyében az országos átlagot meghaladja a lakosság létszámához viszonyítva vadászok száma (országosan 0,6%, Tolna megyében 1,2 %), ezzel összefüggésben a vadászat társadalmi elfogadottsága is kedvezőbb.

Kocsner Antal hozzátette: a tagság körében kisebb arányt képviselnek a hivatásos vadászok, akik munkavégzés során látják el a vadászati tevékenységet, mintegy 150 fő hivatásos vadászt tartanak nyilván Tolna megyében. Sokkal többen vannak az úgynevezett sportvadászok. Majd az aktualitásokról szólva az elnök elmondta, hogy február 28-ig megtörtént a kamarai tagok éves vadászjegyérvényesítése, ami várhatóan idén sem csökken. A vadászkamara természetes személyek érdekképviseleteként 2650 taggal működik Tolna megyében, ezenkívül hatósági feladatokat lát el jogszabályokban rögzített módon. A nagyobb visszaesésre a vadászati engedélyek kiadásában lehet számítani, a kamara átruházott állami feladatként végzi a vadászati engedélyek kiadását, ami jelentős adminisztrációs feladatot jelent.

A szakemberek beszéltek arról, hogy tavaly óta nem javult a helyzet, az afrikai sertéspestis továbbra is óriási veszélyt jelent a vaddisznóállományra, és ehhez kapcsolódva a házisertés-állományra. Bár Tolna megyében még nem találtak sertéspestissel fertőzött vaddisznót, a Duna sem jelent természetes védelmi vonalat. A probléma megoldására hoztak létre kormányzati szinten egy 2025-ig tartó nemzeti akciótervet, amely egyebek között meghatározza a 100 hektár/ 0,5 egyedszámot, ami a járvány továbbterjedését állíthatja meg. Már eddig is működött a vaddisznóállomány csökkentése, amire a számok tükrében óriási szükség van. Ma Tolna megyében 100 hektáronként 0,5-10 egyedre becsülik a vaddisznók számát, ami megyénkben 6-10 ezer körüli egyedet jelent.
Az állománycsökkentést oly módon is támogatja az állam, hogy amennyiben a kilőtt állatok tetemét megsemmisítik, úgy a megsemmisített testért állami kártalanítás jár. Ez azonban több kérdést vethet fel, a vadaskertek, a vadgazdálkodás ágazatainak oldaláról éppúgy, mint a vadfelvásárlás helyzetét tekintve.

• vadász
• vadállomány
• vadgazdálkodás