Újabb sikert értek el a természetvédelmi szervezetek a Dráva folyóra tervezett horvát vízerőművek ügyében. A Kapronca-Kőrös megye (Koprivničko-Križevačka županija) közgyűlése a napokban úgy döntött, hogy nemet mond az újonnan tervezett öt vízlépcső először megépítendő két legfelső vízerőművének, a Molve 1. és a Molve 2-nek az építésére. A vízerőművek a Dráva magyar oldalán is visszafordíthatatlan károkat okoznának: a meder „bemaródásával” egyre mélyebbre kerülne a folyó vize, amely a talajvíz szintjének csökkenésével komoly károkat okozna a mezőgazdaságnak, az erdőgazdálkodásnak, miközben olyan faj is eltűnne, mint a világon egyedül itt előforduló drávai tegzes.

A horvát gazdasági tervek szerint összesen öt darab 50 megawattos vízerőmű épülne a Dráva folyó horvát oldalán: a Molve 1 és Molve 2 Molvénál, a Barc egy kicsit feljebb Barcsnál, illetve a Donji Miholjacnál a baranyai szakaszon, valamint Eszéknél.

A vízerőművek ellen és az élővilág, természeti környezet védelme mellett élharcot vív a gyékényesi székhelyű Dráva Szövetség, akik aktív megmozdulásokkal és figyelemfelkeltő kampányokkal igyekeznek felhívni a figyelmet a vízerőművek környezetkárosító hatására.

Ezek a vízerőművek jelentős károkat okoznának a természetben. Ha megépülnek a vízerőművek, az óriási víztározók miatt megszűnik a folyóban a kavicshordalék szállítása. Miután a víz is energiaminimumra törekszik, ezért elkezdi fokozatosan bemarni, mélyíteni a medret, ami igen rövid idő alatt akár több métert is jelenthet a turbinák alatti területeken. Ezt képzeljük el úgy, mintha „egy egész emelettel lejjebb raknánk a folyót”. A meder „bemaródásával” egyre mélyebbre kerül a folyó vize, amely a talajvíz szintjének csökkenésével jár, ami komoly károkat okoz a mezőgazdaságnak, az erdőgazdálkodásnak is – mondta a HelloVidéknek Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke.

A Dráva síkvidéki folyóként önmagában már nem képes a turbinák meghajtására, ezért víztározót kell építeni a turbinák fölé. A víztározók mérete a folyó sebességének csökkenésével egyre nagyobb kell, hogy legyen. A víztározó egy óriási tó, amelyben az oxigéndús, gyorsfolyású víz helyett egy algásodó, iszapos aljzatú állóvíz jön létre. Az itt élő reofil halfajoknak azonban kristálytiszta, kavicsaljzatú, oxigéndús vízre van szüksége, ezért azok eltűnnek ezekről a szakaszokról. A Drávában előforduló halfajok jelentős része védett, egy részük pedig a Kárpát-medence bennszülött halfaja. Jelentős természeti érték a fokozottan védett magyar és német bucó, a dunai ingola, továbbá a ritka felpillantó küllő, illetve a leánykoncér és a botos kölönte.

Ezek a vízerőművek az év jelentős részében "csúcsrajáratott" módon üzemelnének, ami azt jelenti, hogy a napi energiafelhasználási csúcs idején, reggel és este indítják el őket. Ez naponta kétszer a vízszint olyan hirtelen emelkedéséhez és csökkenéséhez vezet, amelyhez egyetlen vízi élőlény sem tud alkalmazkodni. A vízszint ingadozása 120-130 cm is lehet az erőmű közelében. A vízlépcsők megépítésével a folyó vízjárása, sodrása, dinamikája is megváltozik – magyarázta Toldi Miklós.

A Dráva Európa egyik leggyorsabb folyású és legjobb ökológiai állapotú folyója. Jelentős szakaszain alig szabályozott, természeteshez közeli állapotú. Ezért is védik minden erejükkel a természetvédők a határ mindkét oldalán. Nem véletlen így az sem, hogy a folyó teljes magyar szakasza természetvédelmi oltalom alatt áll. Natura 2000 terület, a DDNP és a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum része.

A Drávára legutóbb 2000-ben akartak építeni vízerőművet Novo Virje mellett, amely hatalmas vitákat váltott ki. Akkor a jelentős ellenállásnak köszönhetően sikerült megakadályozni a megépítését, sőt a természetvédelmi és politikai lobbinak köszönhetően az erőmű kikerült a Kapronca-Kőrös megye területfejlesztési tervéből. A gazdasági érdekeknek következtében azonban most újra kilátásba helyezték vízlépcsők építését. A horvát és a magyar civil természetvédő szervezetek és a lakosság azonban egyértelműen fellépett ellene, bár a helyi közmeghallgatásokat rendszeresen elhalasztották.

Hazánkban a Dráva Szövetség problémafelvetése kapcsán Somogy és Baranya Megye Közgyűlése korábban már a folyó természeti és gazdasági értékeit védő összefogást sürgető határozati javaslatcsomagot fogadott el, amiben többek közt kimondják, hogy a közgyűlés "kiemelkedő feladatának tekinti a természeti környezet megőrzését, fenntartható hasznosítását. Jelen határozatával is kifejezi, hogy tiltakozik minden olyan terv ellen, amely veszélyezteti a nemzeti vagyonunk részét képező természeti értékek védelmét, így elfogadhatatlannak tartja a Dráván további vízerőművek építését".

A napokban a Kapronca-Kőrös Megye Közgyűlése is úgy döntött, hogy az újonnan tervezett öt vízlépcső először megépítendő két legfelső vízerőművének építését, Molve 1. és Molve 2., nem helyezi vissza a megyei területrendezési tervbe. Annak érdekében, hogy ez a döntés megszülessen, sokat tettek a horvátországi természetvédő civil szervezetek, a Dráva Szövetség, horvát politikusok és a folyó mellett élő lakosság is. Az ügy azonban most már megyei szintről nemzeti szinten folytatódik Horvátországban.

 

• Dráva
• vízerőmű
• környezetvédelem