Először esett be a GDP 7 százaléka alá az egészségügyre fordított kiadás. A Válasz Online szerint "ideje bekapcsolni a szirénát".

Részletes elemzést készített a Válasz Online a magyar egészségügy pénzügyi helyzetéről, amihez a KSH-tól kapott adatokat használták fel. Ezek szerint először esett be a GDP 7 százaléka alá az egészségügyre fordított kiadás. A 6,9 százalékból is mindössze 4,8 százalékot áll az állam, a többit a betegek fizetik – írta a lap.

Fekvőbetegként 10 forintból egyet, járóbetegként négyet, a patikákban pedig hatot a biztosítottak állnak – legtöbbször készpénzben.

A kórházi ellátásban továbbra is döntő fölényben van a közfinanszírozás, ám először került tíz százalék fölé a fizetős egészségügy, vagyis a műtétekért zsebből vagy önkéntes pénztáron keresztül kifizetett összeg.

A járóbeteg-ellátásban ugyanez az arány 43 százalék. Az ötéves mélypont (vagy más nézőpontból a csúcspont) 2014-ben volt, akkor a magánkiadások aránya elérte a 47 százalékot: csaknem fele-fele arányban osztozott az állam és a beteg a kiadásokon. Azóta valamelyest erősödött a közfinanszírozás – tette hozzá a lap.

A Válasz Online szerint mindez azért meglepő, mert 2017-re a magánszektor vezető szereplői 20 százalék feletti mértékben tudták növelni a bevételeiket, várható volt, hogy a fizetős egészségügy egésze is bővül, de aztán nem így lett.

A lap hozzáteszi, a KSH-adat ismeretében valószínűsíthető, hogy a nagyok a kicsik kárára nőttek, csökkenhetett a lakásrendelők versenyképessége. Az egészségügy harmadik kiemelkedően fontos területén, a gyógyszer-finanszírozásban az állam immár tartósan kisebbségben van: 2017-ben is a betegek állták a kiadások 52 százalékát.

• egészségügy
• ellátás
• kórház
• beteg