MENÜ
2019. március 19.
József, Bánk
Szívfájdalom és az érzéseink

Szívfájdalom és az érzéseink

hvg.hu

Megszakad a szíve, fáj a szíve érte – ezeknek a szófordulatoknak sokkal több köze van a valósághoz, mint eddig hittük.

A többség valószínűleg ismeri azt az érzést, mikor valamilyen szomorú esemény következtében szinte mázsás súlyok nehezednek a mellkasára, nehezen kap levegőt és fáj a bordái mögött. A zürichi Egyetemi Kórház kutatói szerint némely esetben ilyenkor tényleg károsodhat a szív, és ennek valószínűleg az agyműködéshez van köze.

A svájci tudósok egy ritka és szokatlan jelenséget vizsgáltak, az úgynevezett megtört szív szindrómát. A szívizom gyengülése és rossz működése hirtelen következik be, olyan stresszes vagy érzelmileg megterhelő események hatására, mint például egy szeretett személy elvesztése. A folyamatot egyelőre nem nagyon értik még, de az European Heart Journalban publikált cikk szerint az agy stresszre adott válasza is szerepet játszhat a kialakulásában, írja a BBC.

Légszomj és fájdalom

A jelenséget takotsubo szindrómaként is ismerik, és 1911-ben, japán orvosok írták le először. A takotsubo egy olyan edény, amit japán halászok használnak a polip elfogására. A szindróma azért kapta ezt a nevet, mert a röntgenképeken a megtört szívű betegek szívének egy része erre a lyukacsos edényre hasonlított.

Bár az oka más, a megtört szív tünetei nagyon hasonlítanak az infarktuséra, a betegek például légszomjról és mellkasi fájdalomról számolnak be. Az elváltozást gyakran valamilyen szomorú eset okozza, de arra is van példa, hogy nagy izgalommal járó, örömteli esemény miatt történik meg, mint például az esküvőnk, vagy ha megkapjuk a vágyott állást.

A felépülési esélyek változóak: legtöbbször a hatás csupán átmeneti, és néhány nap, hét vagy hónap elég a gyógyuláshoz. Szélsőséges esetben viszont a megtört szív végzetes is lehet.

A BBC adatai szerint csupán az Egyesült Királyságban évente 2500 embernek szakad meg így a szíve.

A stressz lehet a ludas

A szív megszakadásának pontos okai még nem ismertek. A szakértők viszont azt gyanítják, hogy mindennek a stresszhez lehet köze, ami olyan hormonok szintjének emelkedését okozza, mint például az adrenalin.

Dr. Jelena Ghadri és munkatársai a zürichi Egyetemi Kórházban 15 "szíveszakadt" beteg agyműködését vizsgálták meg, és hasonlították össze 39 egészséges ember agyáról készült felvételekkel. A különbségek pedig látványosak voltak.

A megtört szív szindrómás személyek agyában kevesebb kommunikáció volt azon régiók között, amelyek az érzelmek szabályozásért, illetve az olyan öntudatlan, automatikus testi reakciókért feleltek, mint például a szívverés. Ezek az agyi területek felelősek ugyanis azért is, hogy a stresszre adott válaszainkat kontrollban tartsuk.

“Mivel az érzelmeket az agy dolgozza fel, elképzelhető, hogy a betegség az agyból ered és a szíven mutatkozik meg”, mondta Dr. Ghadri.

Hogy rájöjjenek, hogy ez pontosan hogyan megy végbe, ahhoz még több vizsgálatra van szükség. Például hasznosak lennének olyan felvételek, amelyek a szindróma előtt készültek a betegek agyáról. Az ilyen előtte-utána képeket összehasonlítva ugyanis a kutatók nagyobb eséllyel meg tudnák állapítani, hogy az agyi területek közötti csökkent kommunikáció okozza-e a takotsubo szindrómát vagy fordítva.