MENÜ
2019. december 6.
Miklós
Szigorítás a „feketefoglalkoztatással

Szigorítás a „feketefoglalkoztatással" szemben

24.hu

Vége a potyázásnak, a kormány teljes erejével nekimegy a feketézőknek.

A kormányzat jövőre kötelezővé tenné a feketemunka bírságolását, igen magas büntetési összegek mellett — írta meg a Napi.hu egy friss törvénytervezet alapján.

A Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere által jegyzett törvénytervezetből kiderül, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a feketefoglalkoztatás esetén
minden érintett gazdasági szereplőre bírságot szabnának ki, úgy, hogy mellőzésnek nem lenne helye. Továbbá azt is előírnák, hogy a bírságok mértéke mekkora legyen.

A beadvány szerint egyaránt büntetnék a feketén, illetve színlelt szerződés keretében foglalkoztató munkaadókat, továbbá azokat is, akik a szerződésben foglalt munkabér összegére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezéseket megsértették. A 44. paragrafus szerint cégméret alapján állapítanák meg a bírságösszeg-határokat. A 2020 január 31-e után kezdődő munkaügyi ellenőrzések nyomán indult eljárásoknál a kötelező büntetési sávok a következőek lennének:

Húsz főnél nagyobb vállalkozás esetén a munkaügyi bírság összege a foglalkoztatás megkezdésétől a bejelentés nélküli foglalkoztatás megállapításáig a kifizetett munkabér vagy munkadíj kétszerese. Amennyiben ezt az összeget nem tudják megállapítani, akkor legalább a bruttó minimálbér (jelenleg 149 ezer forint) négyszerese. Ez most 600 ezer forint körüli bírságot jelentene, miközben jövőre várhatóan további 10 százalékkal emelkedhet a legkisebb bér. A fizetési kötelezettség a foglalkoztatót annyi esetben terhelné ahány foglalkoztatott tekintetében a jogsértést megállapították.

Ha az eljárás alá vont cégnél a hatósági ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma a húsz főt nem haladja meg, a bírság összege a foglalkoztatás megkezdésétől, a bejelentés nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér, vagy munkadíj összege, de legalább a minimálbér kétszerese.
Ha a foglalkoztató természetes személy – ideértve az őstermelőt is, – és a munkavállalót nem egyéni vállalkozás keretében foglalkoztatja, a munkavállalót érintő bejelentés nélküli foglalkoztatás megállapítása esetén a munkaügyi bírság összege a minimálbér fele.
A lap szerint korábban a bírságkiszabás egyáltalán nem volt szabályozva, a munkaügyi hatóság csak belső útmutatók alapján mérlegelte a büntetést. A gyakorlat az volt, hogy ha valakit feketefoglalkoztatás miatt fülön csíptek, de még a határozathozatalig visszamenőlegesen bejelentette a munkavállalót, akkor jellemzően kapott egy 100 ezer forintos bírságot. Sok munkáltató ennél kisebb összeggel, vagy akár bírság nélkül, figyelmeztetéssel is megúszta, attól függően, hogy milyen magatartást tanúsított az eljárás során. Sőt: ha valaki magánszemélyként dolgoztatott embereket feketén, akkor a bírság kiszabása után egy méltányosságra vonatkozó kérelem alapján mérsékelhették a büntetését.

A Napi.hu arról is ír, hogy a szigorítás nemcsak a feketézést, hanem az úgynevezett szürke foglalkoztatást is érintené, márpedig a minimálbéren vagy garantált bérminimumon foglalkoztatott és emellett zsebből-zsebbe kifizetett dolgozók száma továbbra is nagyon jelentős.

A kabinet valószínűleg a munkaügyi felügyeletet is meg kívánja majd erősíteni: erre a jogszabálytervezetben annyi utal, hogy felhatalmazást kapna a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a hatósági ellenőrzésre jogosító képzés és vizsga részletes szabályait. Bővül az ellenőrök jogköre is: többek közt a hatóság jogosult lesz a munkahelyen található biztonsági kamerák képfelvételeinek, valamint a be- és kilépést rögzítő berendezések adatainak megtekintésére és azok lemásolására.