MENÜ
2019. október 20.
Vendel
Robot határőrök

Robot határőrök

nepszava.hu

Robotokat vetne be a kormány a déli határnál.

Már 2021 végétől „autonóm robotrajokkal” és drónokkal erősítené a kormány a déli határok védelmét – derül ki a nemzeti határigazgatási stratégiából. Pedig már a kabinet szerint sincs migrációs válság.

Akár már 2021 végétől robotokat vetne be a déli határ őrzésénél a kabinet – derül ki a kormány.hu-ra feltöltött Magyarország Nemzeti Integrált Határigazgatási Stratégiája nevű dokumentumból. A hatvan oldalas irat szerint Magyarország részt vesz az úgynevezett „határőrizet célú autonóm robotrajok” kifejlesztésében. A dokumentumban van utalás arra is, hogy a nemzetközi szintű K+F projektek eredményeit legkésőbb 2021 végéig „integrálni szükséges a feladatellátásban”. Az már a rendőrség honlapjáról derül ki, hogy a robotrajok technikai kialakítása 2017 óta tart. A „Roborder” névre keresztelt határvédelmi rendszert az Európai Unió (EU) Horizon 2020 alapja támogatja. A Roborder konzorciumban Magyarország mellett ott van több tucat európai ország és szakmai, rendvédelmi szervezet. Magyar részről az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) 83,7 millió forinttal szállt be a fejlesztésbe, a szakmai munkában pedig a Magyar Közszolgálati Egyetem (MKE) is részt vesz.

A Roborder rendszer működésére vonatkozó adatok jó része minősített, azaz titkos információ. Annyi azonban tudható: a rendszer földi mozgó robotegységekből – például kis, kerekekkel ellátott, automatikusan járőröző, felvételeket készítő járművekből – és megfigyelő drónokból áll majd. A robotok és a drónok által készített képek alapján dönti majd el az illetékes tiszt, hogy szükséges-e „élőerős erősítést” küldeni a helyszínre.

Míg Magyarországon eddig nem verték nagydobra a határ menti robotraj kialakítását, addig – ahogyan azt az azonnali.hu már korábban kiszúrta – a The Intercept magazin az idén májusban már írt erről. Az új technológiákkal is foglalkozó, ismert újságnak nyilatkozó IT szakértők szerint az automata megfigyelő rendszerek és a drónok kombinációjával a rendszer fejlesztői veszélyes területre tévednek. Az EU ugyanis nem katonai célú fejlesztésekre adott pénzt, Noel Sharkey, a Sheffield Egyetem mesterséges intelligenciával foglalkozó professzora azonban úgy véli: ott, ahol a határvédelem politikai kérdés, „csak idő kérdése, hogy a drónok képesek legyenek embereket megállítani is.” A piacon már jelenleg is hozzá lehet férni például elektrosokkolóval, paprikaspray-vel, gumilövedéket kilövő fegyverrel felszerelt drónhoz. „A fő kérdés az: merre tart ez a projekt? – fogalmazott Sharkey. Szerinte ugyan a Roborder-projektben nem szerepel, hogy fegyverrel szereljék fel a határ menti robotokat, ám azokban az országokban, ahol fennáll a tömeges migrációs veszélye, „túlságosan csábító lesz”, hogy mégis felfegyverezzék azokat.

A projekttel kapcsolatban megkerestük az ORFK-t, s egyebek mellett azt kérdeztük, hány ilyen roboteszközt állítanának csatasorba a határon, de lapzártánkig nem kaptunk válaszokat.
Az, hogy a kormány gőzerővel készül a robotok bevetésére, annyiban érthető: a folyamatos toborzások ellenére sincs elég rendőr, olykor már katonák, polgárőrök segítenek be a határokon. Másfelől viszont nem látszik különösebb ok a nagy készülődésre. A Magyarország Nemzeti Integrált Határigazgatási Stratégiájából ugyanis az derül ki, hogy valójában már a kormány szerint sincs migrációs válsághelyzet. A dokumentumban az áll: „A migrációt kibocsátó országok helyzetének elemzése és a migrációt kiváltó okok ismeretében az elkövetkező időszakban a jelenlegihez hasonló mértékű illegális migrációs tendenciák prognosztizálhatók.” Néhány oldallal később pedig kiderül, hogy mit jelent a jelenlegi mérték: 2015-ös menekülthullám idején 456 ezer határrendészeti intézkedést hajtottak végre a hatóságok, míg tavaly mindössze 5600-an közelítették meg vagy lépték át a magyar államhatárt.

A 2021-ig szóló határigazgatási stratégiában jobbára az Orbán-kabinet ismert politikai fordulatai, paneljei köszönnek vissza. A „menekült” szót például egyetlen esetben sem használják, csak a migráns kifejezést – dacára annak, hogy évente több mint kétezren kapják meg Magyarországon a menekültstátuszt.
Az írásban hosszasan bizonygatják, hogy a magyar hatóságok az emberi jogok tiszteletben tartásával járnak el, így „az integrált határigazgatás keretében végrehajtott intézkedés során bármikor lehetősége van az érintett személynek a panasztételhez.” Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint valójában ez nem igaz, a határon illegálisan átjutott menedékkérőket azonnal, mindennemű eljárás és válogatás nélkül dobják vissza Szerbiába, míg azok, akik bejutottak a tranzitzónába, nem támadhatják meg a bíróságnál „fogva tartásukat.” Annak ellenére sem, hogy a tranzitzónákban elzártak 50-60 százaléka gyerek.

Számháború

Alig egy héttel azután, hogy a Belügyminisztérium 408 milliárdos határvédelmi, határrendészeti kiadást közölt a 2015-től napjainkig tartó időszakra, a kormánypárti sajtó most 504 milliárdos összes költséről számolt be. Mégpedig azzal, hogy ebből Brüsszel alig 20 millió eurót (6,6 milliárd forintot) térít meg Magyarországnak. Kormánypárti politikusok és a kormánybarát médiumok a nyár elején még azzal érveltek, hogy az Európai Bizottságtól egyetlen forint sem érkezett a határvédelemre, ehhez képest egészen új szám a 6,6 milliárd. Valójában azonban – amint arról az Európai Bizottság néhány hete a Népszavát tájékoztatta – az EU 2015 óta 52 millió eurót (majdnem 17 milliárd forintot) hagyott jóvá Magyarországnak a határőrizet megerősítésére, ebből az összegből pedig 15,2 millió eurót le is hívtak a magyar hatóságok. Az 52 millió euró pedig a közösség Belbiztonsági Alapjából származik, amelynek a Magyarország által felhasználható teljes összege a 2014-2020 közötti költségvetési időszakban 75,84 millió euró. Ami – mai árfolyamon – bő 25 milliárd forint. Tavaly egyébként naponta átlag 18 illegális határátlépőt sikerült megállítani a határon, így minden egyes megállított migráns 22 millió forintba került az adófizetőknek.