MENÜ
2019. szeptember 19.
Vilhelmina
Részvételi költségvetés Reykjavíkban

Részvételi költségvetés Reykjavíkban

k.blog.hu

Demokrácia egyszerűen, szórakoztatóan.

Részvétel témájú sorozatunk következő bejegyzésében a részvételi költségvetés technikájáról és annak izlandi alkalmazásáról mesélünk. A bejegyzés Róbert Bjornason, a Citizens Foundation vezérigazgatója beszámolója alapján készült, ez az alapítvány több országban is alkalmazza a részvételi költségvetés általa kidolgozott eljárását. A technika nem a fejlett, nyugati országok kiváltsága! A környékünkön például Lengyelországban és Romániában (sőt, Székelyudvarhelyen!) is több tucat településen dönthetnek a lakosok arról egy demokratikus vitafolyamat során, hogyan költse adóforintjaikat az önkormányzat. Ősszel helyi választások lesznek hazánkban, hozzuk el Magyarországra ezt a remek technikát!

Amikor Izland fővárosa, Reykjavík bemutatta a RK eljárást a nagyközönségnek, új megközelítését kívánta adni a demokratikus helyi politikának, érezhető, gyakorolható hatalmat adva a lakosok kezébe az őket érintő kérdéseknél, megkönnyítve a részvételüket a döntéshozatalban. Miképpen ment ez végbe ez a folyamat? A 2008-as gazdasági válság Izlandot is súlyosan érintette. Ennek során a bizalom jelentősen csökkent a politika felé. Erre válaszul létrejött a fentiekben említett Citizens Foundation, mely egy olyan platformot teremtett, mely lehetővé tette a pártok számára az következendő választásokhoz a célok kitűzését és elérését. A „Legjobb Párt” mintegy szatirikus válasz jött létre a fennálló helyzetre, az izlandi krízisre. A választások alkalmával pedig képes volt elég szavazatot gyűjteni ahhoz, hogy a koalíciós kormányzásban részt vegyen. Ők folytatták azt a programot, ami szerint a közösségnek kell meghatároznia a megfelelő irányokat a politikában.

Először 2011-ben jelent meg a digitális RK eljárás a Győr nagyságú, mintegy 125 ezres Reykjavíkban. A város tanácsának befektetési költségvetésének durván 6%-a, 3,5 millió euró (több, mint 1,1 milliárd forint) fedezi az eljárást. Ez az összeg a város 10 kerülete között oszlik meg, illetve fedezi az eljárás offline aktivitásait is.

Az első szakasz: ötletgyűjtés. A résztvevők arról ötletelhetnek, hogy a 10 kerületre osztott város részei hogyan fejlődhetnek a platform alkalmazásával. Ez a szakasz pedig az ún. „Your Priorities”-en (Te Prioritásaid) keresztül ment végbe, szintén a Citizens Foundation támogatásával. Mind ehhez csupán regisztrációra van szükség. Ez történhet Facebook profil alapján, vagy e-mail segítségével, természetesen egy jelszó megadását követően. A regisztráció után következik egy rövid leírás, fotó, helyzetmegjelölés a térképen. A beküldött ötletekre kommentelhetnek, és szavazhatnak is róluk a résztvevők. Egy ilyen, vagy ehhez hasonló ötletbörze kb. egy hónapot vesz igénybe. A platform szabadon felhasználható bármely település vagy civil szervezet számára.

Második szakasz: egyeztetés. Az első szakasz lezártával a "tervező csapat” megállapít egy költségvetést a javaslatokhoz. Azon ötletek, melyek a költségvetési határt túllépik, el lesznek utasítva, erről pedig e-mailben formjában részletesen beszámolnak az ötletadónak. (Fontos látni, hogy a RK folyamata időben elválik a normál költségvetésalkotástól, így a RK kerete és tételei a város éves költségvetésébe már be tudnak épülni).

Harmadik szakasz: az online szavazás. A szavazók megválasztják, hogy a 10 kerület közül melyikben teszik le voksukat, s döntenek arról, hogy melyik projekt valósuljon meg. Bárki szavazhat, aki betöltötte a 15. életévét. A pályázatok elbírálása során szükség van a rendelkezésre álló költségvetés projektenkénti elosztására. Azzal, hogy mindenki eloszthatja a költségvetést a számára kedves javaslatok között, az állampolgárok beleláthatnak az optimalizálás folyamatába, jobban megérthetik, mit csinál a helyi önkormányzat, amikor költségvetést alkot. Amennyiben az állampolgár egyetlen projektet választ ki, úgy duplán számít a szavazata. Az izlandi technika nem helyez különösen nagy hangsúlyt a projektekről való informálódásra, inkább a részvétel megkönnyítését helyezti előtérbe, így a részvétel a "voksoláson" kb. 4 percig tart. A szavazatok mindaddig megváltoztathatók, amíg tart a szavazás, így az állampolgárok közti pártbeszéd, véleménycsere is befolyásolhatja a végső sorrendet.

A kampány. A szavazásra az "Open Active Voting” rendszert alkalmazzák. Az egyes projektek változó sorrendben jelennek meg, ezzel is csökkentve a választók elfogultságát. Általában 100-120 projekt/ötlet valósul meg évente. Róbert szerint a magas javaslattételi szám hozzájárul ahhoz, hogy minél több ember érdeke érvényesüljön, hiszen így sokan vonódnak be javaslattevőként is közvetlenül vagy családjuk, barátaik révén. Reykjavík tudatosan fekteti be erőforrásait a részvétel szélesítésébe: professzionális marketing cégek és többcsatornás marketing kampányok segítségével igyekszik bevonni a polgárokat a folyamatba. Ismert humoristák is szerepet játszottak az eddig kampányban, mint az egyes programok arcai. Ezeken kívül a város személyes találkozókat is szervez, és az ott elhangzott ötleteket is átirányítják az online felületre. Igyekeznek eljuttatni a kampányt az iskolákba, idősek otthonába, bevásárlóközpontokba.

Biztonság. A biztonság nagyon fontos tényező, hiszen biztosítani kell, hogy kizárólag Reykjavík lakosai szavazhassanak és ők is csak egyetlen egyszer. Az egyszerűséget az e-mail cím vagy facebook felhasználó és jelszó páros biztosítja, de magánál a szavazásnál erősebb biztonsági feltételekkel találkoznak a polgárok. Egy állami elektronikus aláírórendszer-fejlesztésnek köszönhetően a lakosok mobiljait használva azonosíthatják magukat és a továbbiakban ez igazolja a szavazókat, de szigorú rendje van az offline szavazásnak is. A titkosság jegyében ahhoz nincs senkinek sem hozzáférése, hogy ki milyen szavazatot adott le. A városi önkormányzat belső ellenőrző szerve felügyeli a válaszokat, illetve végez minden évben szavazás előtti és utáni ellenőrzést.

Az online részvételi költségvetési eljárásnak a „Better Reykjavik” oldal ad otthont, ami tehát a civil kezdeményezésre kifejlesztett „Your Priority” szoftvert alkalmazza. A helyi demokrácia azonban nem áll meg ott, hogy valaki javaslatot tett vagy leadta szavazatát, hiszen a a költségvetés nem csak a részvételi technikában elosztott részből áll! Az online fejlesztések további lehetőséget biztosítanak, hogy a polgárok hallathassák hangjukat. Része a „Better Reykjavik”-nak a „Hangom a tanácsban”, amely lehetővé teszi hogy a lakosok online javaslatokat tegyenek a város fejlesztésére. Ezekre érkeznek kommentek és szavazatok. Minden hónapban az 5 legjobb ötlet kerül tárgyalásra az önkormányzat ülésén. A helyhatóság válasza online lesznek publikálva. 2017-ben a város azzal is kísérletezett, hogy az oktatás javítására gyűjtöttek javaslatokat. Reykjavikban az éves RK eljárás a város lakóinak 12,5 %-át bírta részvételre. Ez az eljárás alkalmas lehet arra, hogy új utakat nyisson a lakosok és a döntéshozók között. A cikk elkészülésekor a város épp befejezte a 8. éves ötletbörzéjét is. Nagyjából 39.000 ember látogatta meg az oldalt, közülük 5.800-an vettek részt a javaslattételben. Reykjavik lakossága Izland lakosságának a 35%-át adja, a program pedig lassan teret hódít az ország kisebb közösségeiben is.