Már nem is kell találgatni többé, hogy klímaváltozásnak Közép-Európában mikor lesznek szemmel látható következményei, mert az elmúlt évek szárazságai miatt Németországban olyan mennyiségben pusztulnak az erdők, hogy a Frankfurter Allgameine Zeitungban legutóbb már búcsúztak is a lucfenyőtől. És tényleg valószínű, hogy a német erdők hamarosan nagyon másként fognak kinézni, mint ahogy eddig megszokták.

Nem is csoda, hogy a hidegebb éghajlathoz szokott fák kezdik megadni magukat, hiszen már évek óta klímastressz alatt állnak. A tavalyi viharkárok és a szárazság után összesen 114 ezer hektáron kell újratelepíteni az erdőket, ami akkora területet jelent, mint Hamburg és Bréma területe együttvéve. A károk egyharmadát a viharok okozták, kétharmadát pedig a kártevők elszaporodása. Az erdőtulajdonosok szerint közel 300 millió fát kell pótolni. És még nem látni a folyamat végét, mert sok fa most sem jut elég vízhez.

Németországban a tavalyi csapadékmennyiség nem érte el a szokásos éves hozam kétharmadát sem. Az aszály az ország teljes területének a 90 százalékát érintette valamilyen mértékben. És ehhez még hozzájött az idén júniusi rekordhőmérséklet is. A szárazság pedig különösen sérülékennyé teszi a fenyveseket, mivel a vízhiány miatt nem tudnak annyi gyantát termelni, ami elég lenne a szúbogarak elleni védekezéshez, így azok szépen lassan szétrágják őket.

A szúbogarak által szétrágott fenyőtörzs Hessenben

A szúbogarak elterjedésének persze az is kedvez, hogy sokszor hatalmas monokultúrás erdőkről van szó. A most kihaló fenyvesek nagy részét a világháború után telepítették, amikor nagyon gyorsan kellett a fákat pótolni, mivel a háború és a győztes hatalmak jóvátételi igényei miatt rengetek erdőt letaroltak. Ezek az erdők éppen mostanában, 80-100 éves korukra válnak vágáséretté, de a szárazság közbeszólt.

Bár a lucfenyők 700 méteres magasságban érzi jól magát, de mivel értékes alapanyag volt, így azokon a területeken is elterjesztették, ahol egyébként nem őshonos. Lassan a német erdő jelképévé vált. Általában a romantikus festményeken is fenyőkkel ábrázolták a német vadont, és az sem véletlen, hogy a karácsonyfa hagyománya is Németországból kezdet el terjedni.

A változás azért is riasztó, mert a német erdőségek negyede fenyőkből áll, ez az arány a bajorországi állami erőkben pedig 44 százalék. De a klímaváltozás miatt most kipusztuló erdőket már nem is érdemes fenyővel újratelepíteni, ezért inkább az olyan lombos fák jönnek szóba, mint a tölgy és a bükk, vagy a szárazság miatt a mezei juhar.

A mostani erdőpusztulás pedig azoknak az erdészeteknek is hatalmas károkat okoz, akiknél még nem jelentkeztek ilyen látványosan a klímaváltozás hatásai, és talpon maradtak a fák, mivel most egyszerre rengeteg faanyag került a piacra, ami miatt bezuhantak az árak. A szövetségi kormány máris 25 millió eurót tett félre az újraerdősítésre.

Mi sem ússzuk meg

A lucfenyők fokozatos kiszorulását nálunk is meg lehet figyelni, hat éve a zalai erdőkben 250 hektár területről kell a lucfenyő állományt szúfertőzés miatt kivágni, ami szinték az akkori aszályos időjárásnak volt köszönhető. Igaz, ezen a területen sem voltak őshonosak. Ennél aggasztóbb, hogy a felmelegedés miatt nálunk a bükkösök is folyamatosan szorulnak vissza. Az előrejelzések szerint a bükkös klíma a 2041-2071 közötti időszakra teljesen eltűnhet Magyarországról.

 

 

• erdő
• klímaváltozás
• lucfenyő
• fenyőfa