Tam_Bau
MENÜ
2019. január 19.
Sára, Márió
Óriási adókedvezmény – a sportolóknak

Óriási adókedvezmény – a sportolóknak

24.hu

Százötvenszer annyit kereshetne egy élsportoló, mint az átlag magyar.

Úgy tűnik, a kormány sportszeretete nem ismer határokat, most Semjén Zsolt adott be egy törvénymódosító javaslatot, mely megduplázná az élsportolók és edzőik számára a kedvezményes adózással kifizethető összeget. Nem kis pénzről van szó, évi 250 millió forint helyett évi 500 millió forint lehetne jövő évtől a maximum.

Az indoklásban nem magyarázzák meg, miért van szükség újabb gáláns gesztusra a sportolók számára, Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szóvivője viszont arról nyilatkozott az MTI-nek, hogy leginkább a magyar labdarúgócsapatok nemzetközi versenyképességét segítheti, ha nőhet a sportolóknál és sportszakembereknél az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással (ekho) adózó jövedelem felső határa. Arra is apellált, mennyire fontos, hogy legálisan fizessenek sokat.

Az biztos, hogy a félmilliárdos határ már megmozgathatja néhány külföldön sokat kasszírozó játékos fantáziáját. Például Dzsudzsák Balázsét, akinek hazatéréséről a nyáron sokat cikkezett a sajtó. A futballista azonban nem igazolt a Videotonhoz, és ennek elsősorban a pénz lehetett az oka. A kormánymédia arról írt, hogy Dzsudzsák havi 48 millió forintért írt volna alá Székesfehérvárra. Ez az összeg viszont még a radikálisan megemelt határt is meghaladja.

Sipos Jenõ, a Magyar Labdarúgó Szövetség szóvivõje újságíróknak nyilatkozik a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnökségi ülése után az OTP Bank Nádor utcai székháza elõtt 2017. október 17-én. Bernd Storck és a Magyar Labdarúgó Szövetség közös megegyezéssel szerzõdést bontott, így a német szakember a szövetségi kapitányi és a sportigazgatói posztról is távozott.

Sportolók kontra miniszterek, topmenedzserek

A kilátásba helyezett sportolói maximális ekhós fizu mellett eltörpül az IT-menedzserek átlagos havi bruttó 840 ezer forintos alapbére, akárcsak a legjobban kereső minisztereké (havi bruttó 5 millió forint), vagy az állami cégek vezetőinek plafon nélküli, akár havi bruttó 5-6 millió forintos topfizetései. De ugyanígy kisebbségi érzésük lehet jövőre a külföldi cégek topmenedzsereinek is. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legutóbbi bérfelmérése szerint a Magyarországon dolgozó nemzetközi cégek ügyvezetői átlagosan bruttó 26 millió forintot kerestek, ami nettóban az idei maximális élsportolói ekhós kifizetések közelében van. Viszont jövőre jól elhúzhatnak a topsportolói jövedelmek, hacsak nem duplázzák meg a topmenedzserek bérét.

Ha azt nézzük, hogy a legjobban fizetett focista, Cristiano Ronaldo évi 17,5 millió angol fontnak megfelelő összeget (mintegy 6,5 milliárd forintot) keresett mostanában, akkor a magyar topfocisták persze továbbra is kispályások, még a kereseti plafon megduplázása mellett is. De már közelítik azt az összeget, amit Dzsudzsák Balázs az emirátusokban az Al-Ittihad Kalba csapatánál keres, sajtóhírek szerint ő minimum évi 700 millió forintot tehet zsebre. A 2016-os év ennél is jobb volt a legjobban fizetett magyar sportolónak, akkor 1 milliárd forint körül csengettek neki az al-Vahdánál.

A rangsorban a második a Hoffenheim csatára, Szalai Ádám volt, évi 618 millió forinttal, az akkor a katari Al-Garafát erősítő Németh Krisztián pedig 424,5 millió forinttal követte őt. A nem focisták közül a teniszező Babos Tímea 339,6 millió, az úszó Hosszú Katinka 244,3 millió és a kézilabdázó Nagy László 231,7 millió forinttal következett a sorban.


Visszatérve hazai pályára, tavaly az NB 1-ben havi 8 millió forintot (éves szinten 96 milliót) is lehetett keresni, és 2 millió forintot keresett a legszegényebb NB 1-es csapat legjobbja. Jövőre pedig, ha megszavazzák az ekhós módosítást, a magyar sportolók elmondhatják, hogy náluk kedvezőbb feltételekkel senki nem adózik egész Európában.

Rengeteg adót lehetne vele megspórolni

Kiszámoltuk, mennyi adómegtakarítást jelent a maximális 500 millió forintos sportolói ekhós kifizetés. A munkáltató nem fizet közterhet, amivel a béres kifizetéshez képest 8,75 millió forintot spórol havonta. Az ekhós sportoló adója pedig csak 15 százalék, amivel 7,7 millió forinttal több marad nála, mintha bérként adózna. Éves szinten ez összesen több mint 197,5 millió forint adómegtakarítás.

A legfrissebb KSH-adatok szerint havi nettó 215 500 forintot vitt haza egy átlag magyar. Jövőre 10 százalékos emelkedést megelőlegezve az átlag 237 000 forintra nőhet. Ennek alapján 150-szer annyit kereshet – kedvezményesen – jövőre egy élsportoló, mint egy átlagos magyar.

Vagy nézzük a legkisebb béreket. A bértárgyalásokon a szakszervezetek 13-15 százalékos emelést szeretnének elérni, a munkáltatók csak 5 százalékot adnának. A kormány még nem mondott számot, de nem ment bele, hogy a cafeteria legnépszerűbb elemei ne bérként adózzanak jövőre, hanem kedvezményesen, mint most. Plusz a munkáltatói köztehernél sem engedtek, így nem januártól lesz 2 százalékos csökkenés, hanem csak júliustól. És ígérik a bérfelzárkóztatást, ami régiós viszonylatban is kétséges.

A sportolóknál rugalmasabban állnak a kérdéshez: megdupláznák az így is magas, alig adózással elérhető maximális jövedelmet. Jelenleg bő 193-szor annyit kereshet egy élsportoló nettóban, kedvezményes adózás mellett, mint egy minimálbéres. Jövőre 354-ször kaphat többet a legkisebb keresetnél.

Így adózik, aki ekhós

Az ekhót egyébként igen kevesen választhatják, a sportolókon kívül például újságírók, alkotó- és előadóművészek. De míg utóbbiaknál maradt a kedvezményes adóval kifizethető évi 60 milliós maximum, a sportolóknál ezen már nem először emelnek. Az ekho az említett szakmákban alapesetben akkor választható, ha legalább a minimálbér erejéig megfizetik az általános közterheket, afölött pedig jöhet a kedvezményes adózás. (Ha nincs minimálbér erejéig általános közteherviselés, csak kevesebb, akkor arányosítani kell az igénybe vehető ekhós összegnél.)

A kifizető közterhe 19,5 százalék, a magánszemély pedig 15 százalék adót fizet az ekhoalap után.
Ezzel a 34,5 százalékkal kiváltanak minden közterhet. Összehasonlításul: a bér terhe jelenleg 54,5 százalék.
Idén januártól azzal is kedveztek a sportolók foglalkoztatóinak, hogy mint kifizető, nem kell leperkálniuk a 19,5 százalékos ekhót, ráadásul 2017 szeptemberig visszamenőlegesen. Így csak a magánszemélynek kell megfizetnie a 15 százalékos adót.

Külföldiek is ekhózhatnak

Ruszin Zsolt adószakértőt kérdeztük, hogy az ekhózás lehetősége a Magyarországon dolgozó külföldi művészek, újságírók és sportolók számára is él-e. A válasz röviden: igen. Ám ha olyan országról van szó (például Kenya), amellyel nincs a kettős adóztatás elkerülésére szóló egyezményünk, akkor lehet gond (kivéve az ilyen uniós országok állampolgárait). Ekkor vagy egyéni vállalkozásra van szükség, amihez lakcím kell.

Vagy munkaviszonyra, amihez munkavállalási engedélyre van szükség.
Vonzóbb lehet emiatt Magyarország a sportolóknak? Elképzelhetőnek tartja, hogy például a fociban lesz ennek vonzereje. Egy agyonadóztatott német focicsapattal szemben például egészen biztosan versenyképesebb lehet a magyar adózás. Úgy véli, a klubok a megemelt ekho mellett időben el tudnák csábítani a tehetséges idegenlégiósokat, és ezáltal javulhatna a játék színvonala.

A félmilliárd forint kellő lökést jelenthet ahhoz, hogy idejöjjenek a játékosok. Van jelentősége annak, ha a magyar futball anyagilag is vonzó, – tette hozzá.