MENÜ
2020. február 28.
Ákos, Bátor
Okostelefonok az illegális bevándorlók kiszűrésére

Okostelefonok az illegális bevándorlók kiszűrésére

qubit.hu

Dánia és Németország is olyan törvényeket hozott, amelyek engedélyezik az adatnyerést az okostelefonokról.

Az okostelefonok eddig is fontos szerepet töltöttek be az elmúlt évek migrációjában Európa felé: a legkedvezőbb útvonalak megtalálása és a rokonokkal való kapcsolattartás mellett az embercsempészekkel való kommunikáció is szinte elengedhetetlen kellékké tette a mobiltelefonokat a bevándorlóknál.

Európa most megfordítja az egyenletet, és az okostelefonokat használja fel az illegális bevándorlók kiszűrésére.

A Wired írása szerint a kontinensre vándorlók ma olyan mobilkriminalisztikai technológiával néznek szembe, ami képes minden lényeges információt kiszedni a telefonjukból, legyen az üzenet, helyadatok vagy WhatsApp-híváslista. Erre az elmúlt időben a kormányok is elkezdtek reagálni.

2017-ben Dánia és Németország is olyan törvényeket hozott, amelyek engedélyezik az érintett országok bevándorlási hivatalainak, hogy a menedékkérők telefonjaiból adatokat nyerjenek ki. Az Egyesült Királyságban és Norvégiában már évek óta életben van ilyen törvény, de Ausztria és Belgium is fontolgatja a bevezetését.

A dublini rendelet értelmében a menedékkérők csak abban az országban nyújthatják be a menekültkérelmet, ahol először betették a lábukat az Európai Unióba, ez azonban kikerülhető azzal, ha sikerül elérniük a célországba, de a kérelem benyújtása előtt megszabadulnak a mobiljaiktól.

Németországon 2016-ban például csak a menedékkérők 40 százaléka tudta hivatalos dokumentumokkal igazolni magát, a bevándorlási hivataloknak a másik 60 százalék esetében akkor még nem sokat tudtak tenni, de most már a tolmácsok és a nyelvelemző szoftverek segítsége mellett a menekültek okostelefonjainak metaadatai alapján is azonosítani tudják a nemzetiségüket.

Személyiségi jogokat sért

Dániában nemrég a menekültek jogaival foglalkozó szervezetek hozták nyilvánosságra, hogy a bevándorlási hivatal esetenként már a menedékkérők Facebook-jelszavát is törvényesen elkérheti a személyazonosság igazolására – egyéb közösségi oldalakét viszont egyelőre nem. A dán menekültszervezetek szerint ez a magánélethez való jog megsértése, nem utolsósorban azért, mert a menedékkérőknek sokszor a telefonjukon tárolt információk jelentik a magánszférájuk összes maradékát.

A modern technológiához kapcsolódó jogokkal (megfigyelés, lehallgatás, adatvédelem) foglalkozó szervezet, a Privacy International ügyvezető igazgatója, Gus Hosein szerint soha nem volt még ilyen erős valóságellenőrző eszköz a bevándorlási tisztviselők kezében. A brit rendőrségnél végzett vizsgálatuk szerint például a hatóságok olyan, a felhasználó előtt elérhetetlen információkhoz is hozzáférnek, mint a törölt üzenetek vagy a törölt böngészési előzmények.

Az ENSZ Menekültügyi Főbizottságának (UNHCR) jelentése szerint 2017-ben 68,5 millió ember élt otthonától elszakítva, ebből 25,4 millió menekült és 3,1 menedékkérő volt. Az UNHCR szerint migráció közben vagyonuk körülbelül egyharmadát költik arra, hogy tartsák a kapcsolatot rokonaikkal, ismerőseikkel – az ebből származó adatok pedig felbecsülhetetlenek a bevándorlási hivatalok számára.