Tam_Bau
MENÜ
2018. december 15.
Valér
Nem éri meg elmenni dolgozni, mert letiltják az adósságukat a fizetésükből

Nem éri meg elmenni dolgozni, mert letiltják az adósságukat a fizetésükből

hvg.hu

Félreteszik a rezsicsekkeket, hogy a hitelt ki tudják fizetni.

A legszegényebbek inkább nem fizetik be a számlákat, hogy a hiteleik törlesztésére maradjon pénzük. Az albérlet vagy a lakásvásárlás annyira drága, hogy az már adósságspirált indíthat el - állapította meg a Habitat for Humanity elemzése.

Az albérletárak száguldanak, a lakásvásárlás is egyre többe kerül, így aztán hiába a rezsicsökkentés, jobb híján sokan verik magukat hitelekbe. Az egyik legfőbb ok, ami miatt valaki ma hitelcsapdába kerülhet, a drága lakhatás – erre a megállapításra jutott a Habitat for Humanity.

A jelentés úgy számol: azok a háztartások, ahol gondot jelent a lakást vagy a rezsit kifizetni, négy és félszer nagyobb eséllyel válnak hátralékossá, mint azok, ahol nincsen ilyen probléma.

Az ezredforduló óta akárki is volt kormányon, a lakáspolitikát elsősorban az ingatlanhitelezés támogatásával próbálta megoldani, vagyis a kormányok a bankokra és a háztartásokra hárították és hárítják a lakhatási kérdés megoldását. Ez a lakáspolitika viszont egyrészt nem nyújt megoldást a nem hitelképesek számára, másrészt pedig a rosszabb anyagi helyzetű háztartásokat kiszolgáltatott helyzetbe hozza. Így aztán az elit és a felső középosztály jól jár – ahogy az építőipari cégek és a bankok is nagyot nyernek -, a szegények viszont még jobban leszakadnak.

A legfrissebb adatok szerint a magyar háztartások 32,2 százalékának van hitele, ez nagyjából 1,4 millió háztartást jelent. Ahol jelzáloghitel van, ott átlagosan a család jövedelmének több mint harmadát fizetik ki a lakhatás költségeire. Ennél is fontosabb, hogy a társadalom legszegényebb ötöde az összes háztartási hitel 34 százalékát birtokolta (igaz, erről még csak 2014-es adat áll rendelkezésre). Ráadásul épp ők vettek fel nagyon sok drágább, rosszabb feltételekkel folyósított fogyasztási hitelt: a legszegényebb ötödön belül minden harmadik háztartásnak volt nem jelzálogalapú fogyasztási hitele, ami kiugróan magas szám a jobb vagyoni helyzetű csoportokhoz képest. Az elemzés emiatt arra a megállapításra jutott:

a hitel Magyarországon nem a vagyonszerzést segítő eszköz, hanem a más lehetőség hiányában igénybe vett utolsó lehetőség, ami könnyen adósságspirálhoz vezethet.

A Habitat for Humanity egy KSH-felmérést idéz, e szerint a magyar háztartások 15 százalékának van valamilyen hátraléka, például a lakbérrel, hitellel, rezsivel vagy közös költséggel megcsúszott. A társadalom legszegényebb ötödében 36 százalék került így bajba, de még a középosztályban, a 3-7. jövedelmi tizedben is volt 13 százalék, aki nem tudott időre fizetni valamilyen lakhatással kapcsolatos költséget.

Amikor pedig valaki megcsúszik a lakáshitel törlesztőrészleteinek fizetésével, könnyedén eljuthat oda, hogy a rezsit sem tudja fizetni. Ennek a hatásai pedig messze túlmutatnak a lakhatáson: az alacsonyabb társadalmi státuszúaknak nem éri meg legális munkára bejelentkezni, annyira sok törlesztőrészletet vonnának le a fizetésükből, így viszont már tb-jogosultságuk sem marad. Az is gyakori, hogy a család adósságterhe miatt a gyerekeket kiveszik az iskolából, hogy dolgozzanak.

Bármit megteszünk a saját lakásért

Az Európai Központi Bank elkészített egy felmérést, és arra jutott: a magyarok számára a hosszú távú pénzügyi célok közül a legfontosabb az, hogy saját lakásuk vagy házuk legyen. Akkor is ez a cél, ha sok pénzük nincsen, így aztán aki épp nem mélyszegénységben tengődik, inkább hitelbe veri magát, de csak azért is saját lakást akar szerezni. A társadalom második legszegényebb ötödében volt a legtöbb olyan háztartás, akik a lakásvásárlás miatt adósodtak el, ebben a körben a háztartások negyedének van jelzáloghitele. Érdekes mellékszál, hogy rajtuk kívül a magyarok leggazdagabb 1 százaléka vett fel óriási hiteleket, a teljes hitelállomány 6 százaléka náluk van, de nekik nyilván nem fog problémát okozni, hogy visszafizessék a luxusházaik törlesztőrészleteit.
A Habitat for Humanity becslése szerint 2017-ben legalább 565 ezer volt a 60 napon túli rezsitartozással rendelkező háztartások száma. Az Eurostat még 2013-ban úgy számolt, hogy 569 ezer háztartás csúszik a rezsifizetéssel – azaz mintha nem is lett volna időközben rezsicsökkentés, még mindig annyira sokan tartoznak. A valós helyzet ennél egy kicsit bonyolultabb: a rezsi nem nő, de ennek a pozitív hatásait lenullázza az, hogy a lakáshiteleket törleszteni egyre nehezebb.

Ha pedig valaki már hosszú ideje nem fizet, a következő lépés a végrehajtás. Az Igazságügyi Minisztérium adatszolgáltatása szerint idén áprilisban 750 ezer végrehajtási ügy zajlott 2 650 milliárd forint értékben, ezek közül 228 ezer ügyben vagyontalanság vagy behajthatatlanság miatt a végrehajtás szünetelt. Az idei második negyedévben összesen 1355 kilakoltatási eljárásra került sor, ez napi 15 kilakoltatást jelent.

Hogy most nem látszik, mennyire nagy a baj, az annak is betudható, hogy most nincs gazdasági válság. De amíg nincs rendszerszintű megoldás az eladósodottság kezelésére, folyamatos a veszély: amint válságos időszak jön, pont a legszegényebbek kerülhetnek a legnagyobb bajba - állapította meg az elemzés. Különösen akkor, ha egy újabb válságkezelő terv, ahogy a korábbiak is, újra nem őket mentené meg elsőnek, hanem a gazdagabbakat.

Mit lehet tenni?

Az elemzés külföldi példákkal mutatta meg, mit tehet az állam és a közműcégek, hogy legalább csökkentsék a bajt. A javaslatok:

- A közműcégek keressék fel az ügyfeleket már akkor, amikor azok elkezdik felhalmozni a tartozást. Mondják el nekik, hogyan tudják az ügyeiket intézni, de gyakran már egy korán kiküldött felszólító levél is segítség.

- Kövesse az állam a brit példát: ott az energiaszolgáltató cégeket a törvény kötelezi arra (és ehhez pénzt is kapnak), hogy az alacsony jövedelmű és hátrányos helyzetű háztartások lakásait energiahatékonyabbá tegyék, akár szigeteléssel, akár a fűtés és a melegvíz-előállító rendszerek korszerűsítésével.

- Legyen kommunikáció a szociális és egészségügyi ellátás, illetve az energiaszolgáltatók között. Ha valaki megcsúszik a rezsifizetéssel, így könnyebb lehet megoldást lehetne találni, mielőtt a folyamat eljut oda, hogy kikapcsolják a szolgáltatást.