MENÜ
2019. május 21.
Konstantin
Nem együgyűség, hanem az intelligencia jele

Nem együgyűség, hanem az intelligencia jele

filter.hu

Azok az emberek, akik beszélnek a háziállataikhoz, nagyon intelligensek – egy szakember szerint.

Ha egyoldalú beszélgetést folytat a házi kedvencével, akár hibbantnak is nézhetik, de a tudomány azt állítja, hogy valójában igen okos.

Ha valaha is tartott kedvtelésből egy kisállatot, valószínűleg beszélgetett is vele. És annak ellenére, hogy tisztában volt azzal, hogy az állat nem tud válaszolni, vagy nem érti, amit mond, mégis szólt hozzá.

Amikor háziállatinkhoz beszélünk, tudat alatt egy emberszerű kötődést alakítunk ki nem emberi lényekkel. Életünk kapcsolatokra épül, és jobban tudunk kötődni dolgokhoz, ha felismerjük, hogy éppen olyanok, mint mi.

Az állatokkal (és más lélektelen dolgokkal, mint például a házinövényekkel) való beszélgetést antropomorfizmusnak nevezik. Ezt általában „aranyosnak” tartjuk, amikor a gyerekek csinálják, de amikor a felnőttek teszik ezt, úgy véljük, hogy ez furcsa és éretlen viselkedés.

 A Chicagói Egyetem viselkedés tudományokkal foglalkozó professzora és az antropomorfizmus szakértője, Nicholas Epley szerint az állatokkal és tárgyakkal való beszélgetés valójában az intelligens társadalmi érintkezés jele. Az emberek nagyon szociális lények, ezért az agyunk úgy működik, hogy mindenben arcokat és gondolkodó lényeket érzékeljünk.

Epley magyarázata szerint azokat a dolgokat antropomorfizáljuk, amiket szeretünk, szemben azokkal, amiket gyűlölünk. Minél jobban szeretünk valamit, annál valószínűbb, hogy közelebb akarunk kerülni az elméjéhez - még akkor is, ha valójában nincs is neki.

„Történelmileg az antropomorfizmust gyermetegség, vagy együgyűség jeleként kezelték, valójában természetes velejárója annak a viszonyulásnak, ami az embert egyedülállóan intelligenssé teszi ezen a bolygón. Egyetlen más faj sem képes erre a viszonyulásra” - mondta Epley a Quartz-nak.

 

"Évszázadokon át emberszerűt felismerni nem emberekben egyfajta ostobaságnak számított, az antropomorfizmus és a babona iránti gyermeki hajlamnak, amelyet a művelt és felvilágosultan gondolkodó felnőtt kinő" - írja Epley.

"Úgy gondolom, hogy ez a nézet téves és szerencsétlen. Egy másik emberi lény elméjének érzékelése ugyanazt a pszichológiai folyamatot jelenti, mint egy állat, egy isten vagy egy kütyü esetében. Ez agyunk legkiválóbb képességének megmutatkozása, nem pedig a butaság jele."

Epley szerint az antropomorf megnyilvánulás és a társadalmi intelligencia közötti kapcsolat meglehetősen erős. Minél gyakrabban kerülünk kapcsolatba más emberi elmékkel, és minél mélyebben és sikeresebben olvasunk más emberek szándékaiban, annál intelligensebb leszünk emberi kapcsolatainkban.