Az egészségtudatosság lassan, de nő, és a cégek egy része is határozottan igyekszik a fogyasztói kultúra tudatos alakítására. A statisztikai adatok szerint egyre többet mozgunk, egészségesebben táplálkozunk, és igen: egyre tudatosabban fogyasztunk alkoholt is.

Míg Nyugat-Európától még kicsit elmaradunk a legtöbb életmóddal összefüggő tényezőben, addig az alkoholfogyasztás terén már az ottaniakhoz hasonló trendeket láthatunk. Jó hír az is, hogy a fiatalkorúak esetében még látványosabb a pozitív elmozdulás.

Egyre egészségesebb a magyar

A KSH 2018-as felmérése szerint hazánk lakosságának 59,5 százaléka ítélte meg egészségét jónak vagy nagyon jónak, az EU-s átlag 67,4 százalékkal szemben. A jóllét egyik alapköve a mozgás: ma már a magyarok is sokkal több időt töltenek mozgással, különösen, akik ülő vagy álló munkát végeznek. A KSH adatai szerint a kevés mozgással járó foglalkozást végzők 58 százaléka heti rendszerességgel mozog, és minden második emberről elmondható, hogy legalább hetente négy órát tölt mozgással. Kevesebb testmozgást végeznek a munkahelyükön kívül azok, akik munkavégzés közben is sokat mozognak.

Emellett az egészséges táplálkozás szerepe is felértékelődött, a 16 éves és annál idősebb lakosság 40 százaléka fogyaszt naponta gyümölcsöt, 30 százaléka friss zöldséget vagy salátát. Az egészséges életmódhoz jelentősen hozzájárulnak az alkoholfogyasztásban megmutatkozó változások is. A KSH adatai szerint itthon a szeszesital-kínálat szerkezetében 2016-ban nem történt túl nagy változás a korábbi évekhez képest. Továbbra is a sör képviselte a legnagyobb, 35 százalékos részarányt, ezt követték 34 százalékkal az égetett szeszes italok. A harmadik legjelentősebb a rangsorban a bor.

Csökken az „expressz lerészegedés”

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) legutóbbi tanulmányai, köztük egy 28 országot vizsgáló nemzetközi helyzetjelentés szerint csökkent az alkoholfogyasztás a világban, ezzel együtt Európában is. Míg 2010-ben az európai népesség 34 százaléka 30 nap alatt legalább egy alkalommal fogyasztott súlyos mértékben alkoholt, addig 2016-ra ez a szám 29 százalékra mérséklődött. Csökkent az úgynevezett Heavy Episodic Drinking, azaz a súlyos, alkalomszerű ivás aránya is, egészen pontosan 14,5 százalékkal. Európa-szerte pedig az alkoholhoz kötődő DALYs (Disability Adjusted Life Years), azaz az egészségkárosodással járó tünetek mutatója 100 000 főre vonatkoztatva, 23 százalékkal lett kevesebb. Ezzel arányosan csökkent az alkohollal összefüggő halálozási arány is, 100 000 főre kimutatva összesen 25 százalékkal. Míg 2010-ben 100 000 főre nézve az alkoholfogyasztásnak tulajdonítható halálesetek száma 84,1 volt, 2016-ban ez a szám már 62,8. A csökkenésben az égetett szeszek és az alacsonyabb alkoholtartalmú italok, a borok és sörök fogyasztási szerkezetének átalakulása egyaránt szerepet játszik.

Vásárhelyi István sörszakértő szerint a sörpiacon például a fogyasztás a mennyiség helyett a prémium sörök felé tendál. „Ha megnézzük a nagy hipermarketek polcait, a három-négy évvel ezelőtti kínálathoz képest óriásit változott a helyzet. Korábban csak egy szűkebb kör számára ismert sörtípusok jelentek meg az üzletekben, ma már alacsony alkoholtartalmú és alkoholmentes sörök széles választékát lehet kapni, de megjelentek a gluténmentes és a csökkentett szénhidráttartalmú sörök is” – magyarázza. Jellemző az is, hogy a fogyasztók ma sokkal inkább az újat, a minőségi alapanyagokból készült söröket keresik, és nem a mennyiséget helyezik középpontba.

Csökken a súlyos, alkalomszerű ivás is

A WHO másik, 28 európai uniós országot Norvégiával és Svájccal együtt vizsgáló kutatása szerint ebben a régióban is csökkenés tapasztalható az alkohol „már károsabb jellegű” fogyasztása terén.

A súlyos, alkalomszerű ivás (Heavy Episodic Drinking) számottevően csökkent 2016-ban 2010-hez képest, miképp a túlzott alkoholfogyasztás miatti halálozási arány is, utóbbi 100 000 főre viszonyítva 14,1 százalékkal. Az alkoholfogyasztásnak betudható halálozások száma 35,5, 2016-ban már csak 30,5 volt. Ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy a 2000-es évek első évtizedére jellemző bidge drinking típusú ivás (ami a halálesetek túlnyomó többségéért felelős) visszaszorítása érdekében jelentős lépéseket tettek világszerte, különösen a skandináv országokban.

Korcsoportokra bontva 2010-től 2016-ig a 15-19 évesek körében 31,2 százalékkal mérséklődött az alkoholfogyasztás miatt bekövetkező elhalálozások száma. A 20-24 évesek esetében pedig 29,1 százalékkal csökkent ugyanez az arány. Nyugat-európai kampányokban az „alkoholizálás” már „ciki” tevékenységként tűnik fel, ez pedig szerencsére Magyarországra is kezd begyűrűzni, de a reklámtilalom és a szigorúbb szabályozások miatt is csökkenhetett a poharazás gyakorisága. „Az alkoholfogyasztás csökkenésének hátterében lehet még a dizájnerdrogok – illetve egyéb hasonló szerek könnyebb, olcsóbb hozzáférhetősége. Emellett a fiatalok jelentős időt fordítanak online közösségi oldalakra, játékokra, szerencsejátékokra, ami szintén az alkoholfogyasztás csökkenését okozhatja” – magyarázta dr. Szemelyácz János, a Magyar Pszichiátriai Társaság addiktológusa, pszichiátere. Szakemberek szerint azonban Magyarországon az a jellemző, hogy ugyan a fogyasztási gyakoriság csökken, az egy eseményre számított mennyiség nő, így a fogyasztás csökkenése kevésbé látványos.

• alkohol
• ital
• alkoholfogyasztás
• szesz