A tanulmányok publikációi itt és itt érhetőek el. Az eredmények alapján egy korábban ismeretlen népmozgás történt a korszak Európájában, a periódusban pedig a neandervölgyiek és modern emberek közötti keveredés a véltnél gyakoribb lehetett.

A csapat az első tanulmányban olyan maradványokat elemzett, melyek 2020-ban kerültek elő egy bulgáriai barlangban. A genetikai analízis alapján a helyiek közelebb álltak a mai kelet-ázsiai és amerikai populációkhoz, mint a modern európaiakhoz. A felfedezés egy ismeretlen népmozgásról árulkodik, Mateja Hajdinjak, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa szerint a korai Európa története a vártnál mozgalmasabb volt.

A leleteket 2020-ban találták meg a Bacso Kiro-barlangban. A felfedezéskor a maradványok alapján úgy ítélték, hogy a véltnél korábban élhettek együtt a neandervölgyiek és a modern emberek a környéken. A genetikai elemezés most felfedte, hogy a két csoport kifejezetten gyakran keveredett itt egymással. Az eddigi legkorábbi bizonyíték, amely hasonlóról árulkodik, egy 40 ezer éves lelet, melyet Romániában tártak fel.

A kutatók a második tanulmányban egy csehországi koponyatöredéket is vizsgáltak, melyet a Zlaty kun régióban azonosítottak 1950-ben. A lelet korát eddig komoly vita övezte, most úgy tűnik, 45 ezer éves a maradvány, és szintén neandervölgyi származásról árulkodik.

 

• kutatás
• történelem
• tudomány