Tam_Bau
MENÜ
2018. december 15.
Valér
Mit tehetünk a kertünkben?

Mit tehetünk a kertünkben?

gardenista.hu

Leburkolta a fél kertet? Vigyázzon, megütheti a bokáját!

Építkeztél már? Még csak tervezed? Felújítanál, bővítenél? Akkor biztosan ismered már a településed helyi építési szabályzatát (alias HÉSZ-t). Nem? Az nagy baj. A legtöbb embernek fogalma sem volt róla, hogy eszik-e vagy isszák azt a HÉSZ-t, pedig nagyon fontos szabályokat határoz meg az építéssel, telekalakítással és még száz másik kérdéssel kapcsolatban, ami minden ingatlantulajdonost érint – és nem csak az építészek feladata ismerni ezeket, hanem a tiéd is. 

Az ország területfelhasználása jogilag szabályozott. Létezik egy tervlap az országról, amin minden szépen le van rajzolva: a vizektől a településig, az erdőktől a mezőgazdasági területekig mindennek megvan a helye. Rajta vannak a főbb közlekedési utak és egyéb infrastruktúra is. Szép színes. Természetesen a nagy lépték miatt itt még csak nagy vonalakban tüntetik fel a különböző használati módokat. Ezeket a foltokat aztán a megyék ugyanilyen terveinek készítése során pontosítják a szakemberek, szintén jogszabályokban meghatározott módon és mértékben.

A megyei tervek sokkal részletesebbek már, de még mindig nem az igaziak. Eddig valóban a szakemberek dolga, hogy ismerjék a jogszabályokat és azok szerint tervezzenek, ám itt elérünk a települési szintig, ahol, ha a terv készítése nem is (mondjuk ebbe is beleszólhat már a nép), de annak hatálya már a lakosokra is kiterjed. A települések településrendezési eszközeiben (ezek a településszerkezeti terv, szabályozási terv és a helyi építési szabályzat) pontosítják egészen a telkek szintjén a területhasználat módját (meg ezer más dolgot) a tervező csapatok.


Az ország szerkezeti terve 

MIT SZABÁLYOZNAK?

Kis túlzással: mindent. Kicsit pontosabban: sok mindent. Több jogszabály is foglalkozik az építés szabályaival (pl.: OTÉK, ÉTV,…), az ezekben meghatározottaknál csak szigorúbb szabályok hozhatók a települési tervekben. Ezek a szabályok mondják meg, hogy a telkeket és az épületeket hogyan alakíthatjuk ki. Köztük a tiédet is, igen.

A HÉSZ-ben nem csak az épületre és nem csak az építés folyamatára vonatkoznak szabályok, hanem például a kertre is, no meg a kerítésre. A terv mondja meg a telek maximális beépítésének mértékét, azaz, hogy mekkora részén lehet épület. Meghatározza továbbá azt a minimális százalékot is, amit a telek zöldfelületének el kell érnie. Magyarán mondva nem mindegy, hogy mennyi területet burkolsz le a saját telkeden belül, mert egy bizonyos százalékát muszáj növényzettel fedni, vagy legalábbis burkolat nélkül hagyni.

A leglazább szabályozás mellett is egy kertvárosi vagy falusi lakóterületen (nem tudod, melyik kategóriába esik a te ingatlanod? Ezt is megnézheted a szabályozási terven) a teleknek minimum 40-50% zöldfelületnek kell lennie. Ez bizony-bizony azt jelenti, bármennyire is kényelmes lenne az egész kertet letérkövezni, sajnos nem szabályos. Mondjuk én személy szerint nem is értem, hogy miért költözik bárki is kertes házba, ha utána egy szál növényt (beleértve a füvet) sem szeretne látni, ha kilép a házból. A városokban meg alig várja mindenki, hogy kijusson valami ződségbe.

Nagy szerencsénkre 1-2 éve megjelentek a településképi arculati kézikönyvek és a településképi rendeletek is (mert eddig nem volt elég bonyolult az életünk), amiben még több szabályt találunk. Az arculati kézikönyv segítséget nyújt abban, hogy milyen kialakítás illik az adott településen. A rendeletben pedig a település kiemelt részein meghatározhatják a homlokzat színétől, a tető anyagáig valamint a kerítés típusáig mindent. Ezek a rendeletek azért nem annyira szigorúak, mint most elsőre tűnnek. A legtöbb szabály inkább a turisztikai, történelmi vagy építészeti szempontból értékes részterületekre vonatkozik. Mindenesetre nem árt, ha belenézünk ebbe is egy felújítás előtt. Persze mindenki szeretné olyanná varázsolni a házát, ami neki tetszik, de ne legyünk önzők. 

Mielőtt nagyon felháborodna bárki is, szeretném elmondani, hogy miért is fontosak ezek a szabályok. Nem azért vannak, hogy megkeserítsék az életünk, vagy mert valami irányításmániás, nárcisztikus k… akarom mondani szakembernek ez a fétise (bár erről biztosat nem állíthatok). Tudomásom szerint azért vannak, hogy falvaink és városaink élhetőek legyenek meg esztétikusak. Az egységes utcakép harmonikus, nyugalmat sugároz. Az ember szereti a szépet. Szokták mondani, ha valami jól működik, az senkinek nem tűnik fel, de ha valami elromlik, az egyből szemet szúr. Így van ez az utcaképpel is. A házak egy sorban vannak, nagyjából egyforma magasak stb. – ez rendes, szép. Ha az épületek elszórva csak úgy kinőnének a földből, vagy mondjuk, egy takaros kis paraszt ház mellett 3 emeletes családi ház épülne, akkor az hidd el, zavarna. De szerencsére ezért vannak szabályok.

Ezen kívül a tervek nagyon fontos feladata a megfelelő mennyiségű és minőségű zöldfelület biztosítása. Az a világ, ahol mindent beton fedne, nem lenne jó világ, akárki akármit mond. Vagy gondoljunk csak a biztonságra és kényelemre. Lakótelekhez muszáj útnak vezetnie, hogy megközelíthető legyen. Ez nem csak azért jó, mert így az ajtónkban szállhatunk ki a kocsinkból, hanem azért, mert ha baj van, a mentős, a rendőr és a tűzoltó is elér minket. De ezek a tervek akadályozzák meg például azt, hogy a falu főterén egy jómódú üzletember egyik napról a másikra (kis túlzással) felhőkarcolót építsen a templom mellé. Vagy, hogy a közvetlen szomszédodban ne nyílhasson utánfutó-gyártó üzem, vagy mondjuk csirketelep. 

Legtöbb esetben ma már az interneten (a települések saját honlapjain) fellelhetők ezek a dokumentumok, de boldogíthatjuk személyesen is a helyi önkormányzatot, ahol megtekinthető. Az is lehet, hogy ki van függesztve a folyosón az építési osztály ajtaja mellett.

Ezek a szabályok elvileg mindenki javát hivatottak szolgálni. Lehet, hogy nem tökéletesek, de a készítésébe a lakosságnak is van beleszólása. Figyeljük a helyi híreket, mert minden új terv készítésekor megkérdezik a lakosságot is. Legyünk képben lakóhelyünk dolgaival és ne csak azzal, hogy az óvoda konyhás nénijének kis unokája mikor megy férjhez, hanem azzal is, hogy ki, mit hova és hogyan építhet. Mondjuk szerintem is százszor jobb a lagzis téma, de túl kell esni ezen is, mint egy szurin. Csak rövid ideig fog fájni, ígérem!