Nem véletlenül nevezik a szőlőt latinul vitisnek, amely kifejezés a vita, azaz az élet szóból származik. Ez a közkedvelt őszi gyümölcs ugyanis rendkívül magas beltartalmi értékkel bír, mutatjuk is, miért érdemes rendszeresen fogyasztanunk.

A szőlő Kis-Ázsiából származik, ám nálunk, a Kárpát-medencében is rendkívül korán meghonosodott, ennek köszönhető, hogy az egyik legrégebben termesztett gyümölcseink egyike. Érdekesség, hogy kutatások szerint egészen a 20. század első feléig a magyar falusi lakosság szegényebb rétegei déli főétkezés gyanánt frissen szedett szőlőt ettek kenyérrel.

De vajon mitől is olyan laktató és egészséges a szőlő?

A szőlő 6-9 g fehérjét, 5 g zsírt, 180 g szőlőcukrot, 5 g szerves sót, 130 g rostot tartalmaz kilogrammonként, egy szőlőbogyónak pedig mintegy 80 százaléka víz. Látható tehát, hogy energia és szénhidráttartalma kiemelkedő. Bár magas a szénhidráttartalma, ennek ellenére glikémiás indexe mindössze közepes mértékű. Magas cukortartalmának köszönhetően az egyik legnagyobb energiatartalmú gyümölcsünk.

A szőlőnek rendkívül magas az A-, B-, C-, K-vitamin-, továbbá kálium-, szelén-, biotin-, vas- és folsavtartalma, ezen kívül találhatók még benne antioxidánsokis, például a quercetin és a rezveratrol.

Hogyan hat a szervezetünkre a szőlő?

Gyulladáscsökkentő hatású. A gyümölcsben lévő antioxidánsok sejtvédő hatásúak, illetve segítenek csökkenteni a testben lévő gyulladásokat.

A keringésnek is jót tesz. A szőlőmagvakban található flavonoidok segítenek megőrizni az erek rugalmasságát, semlegesítik a szabad gyököket, megelőzhetik az érelmeszesedést, csökkentik a vérnyomást, gátolják a vérlemezkék összetapadását, a vérrög kialakulását és védenek a szívinfarktustól.

Jó az agyunknak és a bőrünknek. A szőlő polifenoljai serkentik a kognitív funkciókat, védik az idegsejteket, ezáltal jó hatással vannak az agyunkra is, emellett a benne található fitotápanyagok védik a bőr sejtjeit az ultraibolya-sugárzástól.

• szőlő
• egészség
• flavonoid