Ha nem lennének ársapkák, Magyarországon emelkednének a legnagyobb mértékben a fogyasztói árak – állítja a GKI a legfrisebb elemzésében. A napi.hu által szemlézett kutatás szerint májusban az EU kilencedik legmagasabb áremelkedését regisztrálták Magyarországon. Akkor 10,8 százalék volt az infláció, ami a GKI szerint annak fényében különösen magas, hogy itthon több termék árát is befagyasztották, ami – az üzemanyagot leszámítva – más tagállamokra nem jellemző.

2015-höz viszonyítva állunk csak igazán rosszul a nemzetközi összehasonlításban. Az elmúlt hét évben 31,2 százalék volt itthon az infláció, ami az EU harmadik legrosszabb mutatója. A GKI szerint az ársapkák nélkül ráadásul nem is a harmadik, hanem egyenesen a legrosszabb inflációs statisztika lenne a magyar.

Még segít az ársapka

A KSH 2021-es fogyasztói kosara alapján a GKI kiszámolta, mekkora áremelkedést okozna, ha a jelenleg árrögzített termékekért és szolgáltatásokért piaci árat kellene fizetni. Ez alapján 19 százalékponttal lenne nagyobb az árak növekedése a most mértnél, ami a júniusi, 11,7 százalékos árindexet 31 százalékra emelné.

A GKI szerint a magyar és az EU-s árindex összehasonlítását ez a szám jobban tükrözi. Az adat különösen megdöbbentő, hiszen a most élen álló Észtország 20 százalékos drágulási mutatója is jóval a miénk alatt van.

Kilőne a rezsi

Az ársapkák eltörlése a GKI számításai szerint éves szinten 261 ezer forinttal, havonta mintegy 22 ezer forinttal rövidítené meg egy átlagos magyar család kasszáját.

A gázszámla például 15 ezer forinttal lenne több havonta,
az üzemanyag nagyjából 20 ezer forinttal jelentene nagyobb kiadást,
z élelmiszerek ársapka nélkül havonta 2150 forinttal dobnák meg az átlagos magyar család költségeit,
az áram körülbelül hatezer forinttal kerülne többe.

• infláció
• drágulás
• áremelkedés