Az átállás természetesen érzékelhetetlen lesz, egyszerűen arról van szó, hogy új alapokra helyeztek bizonyos SI-alapegységeket.

Az első standard tömeg- és hosszmértékeket a francia forradalom idején vezették be, ezzel jelentősen megkönnyítve a kereskedők dolgát. Nagyjából egy évszázaddal később, 1875-ben 17 ország összefogásával létrejött a Nemzetközi Mértékegységrendszer. Az SI-alapegységeket aztán fokozatosan vették át az országok, a mértékegységeket pedig már a tudományos világon kívül is használni kezdték.

A kilogramm eddigi prototípusát, az erre a célra készült platina-irídium hengert máig a sèvres-i Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban őrzik.

Bár a mértékrendszer jól bevált, időként át kell dolgozni. A kilogramm esetében például azért van erre szükség, mert a henger szép lassan veszít a tömegéből. A szakértők ezért most olyan állandó formulákat kerestek, amelyek hosszabb távon is használhatóak. A tömegnél ez a kvantummechanikában használt Planck-állandó lett.

A szakértők következő célja az, hogy segítsék megértetni az átlagemberekkel az új definíciókat. Míg egy fémrúdhoz való viszonyítás könnyedén felfogható, egy kvantummechanikai fogalommal való összevetés már kevésbé.

Kiemelt fotó: iStock

• mértékegység
• SI-alapegység
• kilogramm