Az új kockázatkezelési eszköz a többi konstrukciótól eltérően már nem csak az időjárás – például a jégeső vagy az aszály – okozta károk esetén nyújt védelmet.

A rendszer egyéb kockázatokra is kiterjed: az állat- és növénybetegségekből, a piaci árak csökkenéséből, a piacvesztésből, az árfolyamváltozásokból vagy a termelés során felmerülő költségnövekedésből adódó jövedelemcsökkenés részbeni kompenzálására is alkalmas. - írta a Magyar Nemzet.

A mezőgazdasági termelők öngondoskodásán is alapuló krízisbiztosítás tehát ellensúlyozhatja az előre nem látható gazdasági és természeti események okozta termelői károkból adódó jövedelemcsökkenést. A rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy a növénytermesztők mellett az állattenyésztők előtt is nyitva áll.

A kockázatkezelési alapból a termelő automatikus krízisbiztosítási kompenzációra tarthat igényt, ha az elmúlt három év átlaga alapján számolt jövedelme legalább harminc százalékkal visszaesik. A termelő jövedelemkiesésének legfeljebb 69,9 százaléka kompenzálható.

Az átlagos jövedelem megállapításához a gazdálkodónak meg kell adnia az előző három év gazdálkodási adatait. A kompenzációs kifizetésekre nemcsak az évente befizetett termelői hozzájárulások nyújtanak fedezetet, hanem az azt kiegészítő vidékfejlesztési támogatás is – részletezte az Agrárminisztérium. A krízisbiztosítási rendszer fedezetének harminc százaléka a termelői befizetésekből, hetven százaléka pedig a vidékfejlesztési támogatásból adódik össze.

A rendszer működtetésével összefüggő feladatokat a Magyar Államkincstár látja el. A rendszerhez önkéntes alapon, kérelem benyújtásával lehet csatlakozni. A belépésre évente egy meghatározott időszakban, februárban van csak lehetőség. A gazdálkodó a belépés napját követő harmadik évben szüntetheti csak meg a részvételét a krízisrendszerben.

Az igénybevétel feltétele emellett a legalább hároméves működés, az átlátható költségvetés és a jövedelmet érintő adatszolgáltatási kötelezettség elfogadása.

• krízisbiztosítás
• időjárás
• mezőgazdaság