ERÖV csík
MENÜ
2017. szeptember 20.
Friderika
Már nem bűn a plakátok lefestése

Már nem bűn a plakátok lefestése

24.hu

Korábban még három év próbára bocsátást kért a vádhatóság.

Korábban még három év próbára bocsátást kért a vádhatóság két szegedi aktivistára, de ma már nem ítéli a társadalomra veszélyesnek a propagandaplakátok módosítását.

„Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját” – ilyen és ehhez hasonló üzenetekkel árasztotta el két éve az országot a kormány, ez volt az első menekültellenes plakátkampány.

Két szegedi aktivista, Szalai Balázs és Kékesi Márk több óriásplakátot lefestett 2015 júniusában, volt, amelyikre a „Szégyen”, illetve a „Szeged nem ilyen” feliratot kenték fehér festékkel, tiltakozva a menedékkérőkkel szembeni hangulatkeltés ellen. Tettüket névvel és arccal vállalták, az elsők közt voltak, akiket eljárás alá vontak a kormányzati plakátok megrongálása miatt.

Idén januárig kellett várni az elsőfokú ítéletre, a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség ügyésze rongálás miatt három év próbára bocsátást kért a két aktivistára, az ítélet ennél szerényebb, egy év próbára bocsátás lett. Szalai és Kékesi azzal érvelt, hogy véleménynyilvánítási jogukkal éltek, amikor a plakátokat – amelyeket eleve ideiglenesen helyeztek ki – módosították. Az elsőfokú ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlottak fellebbeztek.

Már nem bűn

A szeptember 22-re kitűzött másodfokú tárgyalás előtt fordulatot vett az ügy, június 27-i keltezéssel ugyanis a Csongrád Megyei Főügyészség főügyész-helyettese Szalai és Kékesi felmentését indítványozta a Szegedi Törvényszéknél. Törő Sándor helyettes főügyész a korábbi indítvánnyal szembehelyezkedve azt állapította meg, hogy a két aktivista cselekménye nem veszélyes a társadalomra, mondván, a véleménynyilvánítás szabadságát az Alaptörvény garantálja.

Szalai Balázs a 24.hu-nak azt mondta: meglepődött a főügyész-helyettes érvein, ezt a bíróságtól várta volna még első fokon. Szerinte nem csak árnyalatnyi változás történt, a főügyészség „a közélet demokratikus és szabad fejlődésének védelmezőjévé lépett elő, és ellenáll a közügyek kriminalizálásának”.

Őszintén szólva ettől még több kérdés merült fel bennem, mint korábban – mondta Szalai, felvetve a kérdést, hogy milyen szakmai munka folyhat egy olyan ügyészségen, ahol tegnap még „csuklyás rongálók” voltak, ma pedig már alapjogként tekintenek cselekedetükre. A járási ügyész érvelésével az első fokon eljáró bíróság is kritika nélkül „együtt úszott” – vélekedett az aktivista.

A kormány bevándorlásról szóló, megrongált plakátja a főváros XIII. kerületében, a Népfürdő utcában 2015. június 7-én. Több helyen megrongálták a plakátokat, ezért a Fidesz feljelentést tesz bűncselekményre felbujtás miatt. Németh Szilárd, az országgyűlési képviselője felszólította Szigetvári Viktort, az Együtt elnökét és párttársait, hogy "ne uszítsák tovább az embereiket ilyen agresszív és törvénytelen cselekedetek elvégzésére".

Felidézte: a járási ügyészség már első fokon „meg akarta úszni” az ügyet, amikor felfüggesztette a vádemelést, de ő és Kékesi el akarták érni, hogy a bíróság mondja ki, nem követtek el bűncselekményt.

Magyar Gábor ügyvéd szerint nem meglepő, hogy a megyei főügyész-helyettes megváltoztatta a korábbi álláspontot, hiszen hasonló ügyben – amikor kormányzati plakátokat festettek vagy téptek le – már született jogerős ítélet. Akkor bíróság mondta ki, hogy az ilyen cselekedetek nem veszélyesek a társadalomra.

Az nem elég, ha egy cselekmény formálisan kimerít egy büntetőjogi tényállást, annak tartalmilag is a társadalomra veszélyesnek kell lenni – magyarázta az ügyvéd, kifejtve: ha csak formálisan néznénk a jogot, akkor egy bokszmeccsen okozott sérülést is súlyos testi sértésnek kellene tekinteni.

Ebben az esetben arról van szó, hogy az állampolgár véleményt fejez ki a hivatalos kormányzati propagandával szemben, és erre úgy van módja, hogy letépi vagy megváltoztatja az üzenetet, mert nincs abban a helyzetben, hogy ellenplakátokat tegyen ki.

Igazodás

Felvetődött: talán nem véletlenül fordult az ügyészségi álláspont, hiszen az elmúlt hetekben a Jobbiknak a kormánnyal szemben kritikus plakátjait is tömegével festették és ragasztották át, emiatt mégsem indult eljárás senki ellen. Magyar Gábor azonban nem gondolja, hogy ez áll a háttérben, hiszen precedens már a Jobbik plakátkampánya előtt volt. Az ügyvéd szerint az ügyészség követi a bírói gyakorlatot, hiszen amikor az ügyész vádat emel, meg van győződve arról, hogy el is fogják marasztalni a vádlottat. Ha viszont azt látja, hogy változott a bírói gyakorlat, módosítja a vádemelési stratégiát.