MENÜ
2020. július 9.
Lukrécia
Magyar űrkutatási program

Magyar űrkutatási program

hvg.hu

Cél, hogy 2024-2025-re egy magyar kutatóűrhajós kezdhessen el dolgozni a Nemzetközi Űrállomáson.

Magyar-orosz űrkutatási projektek elindításáról, valamint a Nemzetközi Űrállomásra 2024-2025-ben felküldendő magyar űrhajós kiválasztásának megkezdéséről állapodott meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Moszkvában Dmitij Rogozinnal, a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat igazgatójával.

„Az Oroszországban jelenleg folytatott űrprojektek közül azok, amelyekben eddig is volt magyar hozzáadott technológiai érték, hivatalosan is magyar–orosz űrkutatási projektekként folytatódnak” – nyilatkozott az MTI-nek a tárcavezető.

A magyar-orosz űrkutatási, űrtechnológiai együttműködés egyik legfontosabb céljaként immáron közösen tűztük ki azt, hogy 2024-2025-re egy magyar kutatóűrhajós kezdhessen el dolgozni a Nemzetközi Űrállomáson. Az ehhez szükséges kiválasztási és kiképzési munkálatokat haladéktalanul megkezdjük – tette hozzá.

Közölte, hogy jelenleg három olyan űrkutatási projekt zajlik Oroszországban, amelyben már eddig is volt magyar technológiai hozzáadott érték. Ezek alapvetően mikroműhold-flottákat, valamint a Nemzetközi Űrállomás (ISS) megújított eszközállományát hivatottak előállítani.

„Most ezeket a projekteket hivatalosan is közös űrkutatási-űrtechnológiai fejlesztési projektekké tesszük, abban megemeljük a magyar részvételnek mind a mennyiségét, mind a hozzáadott értékét. Ez a magyar űripar számára egy fantasztikus új lehetőséget jelent” – hangoztatta.

A magyar űripar egyelőre sci-fi kategóriának hangozhat, mert keveset beszélünk róla, ugyanakkor az a helyzet, hogy a magyar űripari vállalatok és a magyar egyetemek űriparral és űrtechnológiával foglalkozó kutatócsoportjai messze földön híresek, az egész világon elismerik a teljesítményüket. Nem véletlen, hogy a jelenleg zajló orosz űrkutatási projektekben is, kevéssé ismert módon, a magyar hozzáadott érték már rendkívül magas – mondta.

Elmondta, hogy az új magyar kutatóűrhajós ISS-re való felküldése 2024-2025-ben lehet reális. A cél az, hogy a magyar fejlesztéssel és hozzáadott értékkel kidolgozott űripari eszközöket már a magyar kutatóűrhajós vigye fel az űrállomásra, és ott 3-6 hónapon keresztül kutatómunkát tudjon végezni velük.

„Az anyagi vonatkozásokban is előreléptünk abban a tekintetben, hogy ezeknek a közös kutatásoknak, valamint a magyar kutató űrhajósnak a Nemzetközi Űrállomásra történő felküldésének költségeit nem készpénzben kell teljes egészében kifizetni, hanem a magyar hozzáadott szellemi értéket, a magyar kutatási eredményeket is az orosz fél beszámítja a magyar fél pénzügyi szerepvállalásába” – jelentette ki Szijjártó Péter.

Arról korábban írtunk, hogy 10 milliárdot költhet a magyar űrhajósokra a kormány. Négy magyar űrhajóst fognak kiképezni, közülük egy mehet a nemzetközi űrállomásra. A külügyminiszter november végén jelentette be, hogy Magyarország öt év múlva ismét űrhajóst akar küldeni az űrbe. Emellett szeretnének

  • magyar műholdat fellőni,
  • mikroműhold-flottát felküldeni,
  • valamint mérőeszközöket feljuttatni a nemzetközi űrállomásra.

A miniszter akkor azt mondta, az utóbbi miatt merült fel egy második magyar űrhajós világűrbe küldése is. Azt is elmondta, legfeljebb négy magyar űrhajóst képeznének ki, közülük kerülhetne ki az az egy, aki végül Farkas Bertalan nyomdokaiba léphet. A kiképzésük 3 évig tart majd és 7-10 milliárd forintba kerülhet.

Akkor derült az is ki, hogy ehhez Oroszországgal működnek együtt, mert jelenleg egyedül ők tudnak magyar űrhajóst juttatni az űrállomásra.